Az LMP az Alkotmánybírósághoz küldené a földtörvényt

A független képviselő azzal érvelt, hogy az alaptörvény rögzíti a természeti erőforrások, köztük a termőföld védelmét a jövő nemzedékek számára, illetve az egészséges környezethez való jogot is. Az Országgyűlés viszont szerinte egy olyan földtörvényt fogadott el, amelyik az elmúlt 25 évben kialakult birtokkoncentrációt fagyasztja be és konzerválja a „jelenlegi, tarthatatlan” nagybirtokrendszert, amelyik tartósan és nagy mértékben szennyezi a környezetet.

Az LMP társelnöke emlékeztetett arra, hogy az LMP már a törvény tárgyalása során azt kérte, hogy 1200 hektáros abszolút birtokmaximumot alakítsanak ki és ezt egy öt éves átmeneti időszakot követően visszamenőleg is alkalmazzák. A párt a jogszabály hatályát az állami földekre is kiterjesztette volna, miközben jogot adott volna a helyi földbizottságoknak, hogy a földbérletek ügyében vétójoggal lépjenek fel – közölte.

A parlament két hete pénteken jobbikos képviselők folyamatos tiltakozása közepette, a Jobbik-frakció által kért név szerinti helyett gépi szavazással fogadta el az új földtörvényt, amelyet tárgyalása során az ellenzéken kívül a volt vidékfejlesztési államtitkár, Ángyán József is élesen bírált. Ezt követően az ellenzéki pártok mindegyike azzal fordult a köztársasági elnökhöz, hogy ne hirdesse ki a földtörvényt, míg a Fidesz és az agrárkamara a jogszabály aláírására kérte Áder Jánost. Az államfő aláírta a törvényt, közölve: megállapította, hogy a földtörvény alkotmányossága sem tartalmi, sem formai szempontból nem vonható kétségbe, így kihirdetésének nincs alkotmányos akadálya.