A régióban a magyarok aggódnak legkevésbé a rezsi drágulása miatt

A közlemény szerint az elmúlt fél év során sokat javult az ország jövőbeni gazdasági teljesítményének megítélése és a megkérdezettek optimistábban látják saját háztartásuk anyagi helyzetét is, annak ellenére, hogy a túlnyomó többségnek nincs semmilyen megtakarítása.

A londoni és varsói tőzsdén jegyzett International Personal Finance (IPF), a Provident Pénzügyi Zrt. anyacége második alkalommal végeztetett kutatást ügyfelei körében. 2012 ősze után az IPF ismét több mint 10 ezer ügyfelét kérdezte meg hat országban arról, hogyan látják saját kilátásaikat, pénzügyi helyzetüket, mennyire elégedettek háztartásuk életszínvonalával és általában milyen hitelszolgáltatásokat vesznek igénybe. A felmérést a YouGov Intézet készítette, a jelenlegi kutatás eredményeit országonként is összevetették a fél évvel ezelőtt kapott adatokkal. Magyarországon a Provident Pénzügyi Zrt. 4835 ügyfele válaszolt a kérdőívre online kitöltés útján.

A második kutatás eredményei is azt mutatják, hogy míg Csehországban és Romániában épp a rezsiárak növekedésétől félnek főleg a válaszadók, Magyarországon – Lengyelországhoz és Szlovákiához hasonlóan – az élelmiszerárak növekedésével magyarázzák a megélhetési költségek növekedését. Míg a régió egyes országaiban a munkahely elvesztésének félelme továbbra is sokakat foglalkoztat (Románia 17 százalék, Csehország 20 százalék), addig a magyar válaszadók a tavalyihoz hasonlóan kevésbé tartanak ettől, csupán 4 százalék.

A régió országaiból érkezett válaszokkal összhangban a magyar válaszadók többsége szerint a következő egy év során az ország gazdasági helyzete ugyanolyan vagy kicsit rosszabb lesz, mint jelenleg, de a fél évvel ezelőtti felméréshez képest számottevően, 45 százalékról 29-re csökkent azon válaszadók aránya, akik szerint sokkal rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete a jelenleginél. Mindemellett közel megduplázódott, 7-ről 13 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint valamivel jobb lesz az ország helyzete.

A közlemény szerint már nem mondható, hogy a magyarok a legpesszimistábbak, hiszen jelentősen, 41 százalékról 28-ra csökkent azon válaszadók aránya, akik szerint rosszabb lesz a háztartása anyagi helyzete a következő egy év során. Mindez azért is érdekes, mert a túlnyomó többségnek (90 százalék) nincs semmilyen megtakarítása, ami regionális összevetésben a legrosszabb eredmény.

Az ügyfelek vélekedése szerint a hitelfelvétel regionális összevetésben továbbra is Magyarországon (62 százalék) és Romániában a legnehezebb, bár jelentősen nőtt az e tekintetben bizonytalanok száma az előző évi 12 százalékról 18-ra. A magyar válaszadók közel felének teljes hitelösszege – az ingatlan alapú hiteleket és a családtól, barátoktól kapottakat nem számítva – nem haladja meg a 400 ezer forintot, míg a válaszadók 20 százalékának 2 millió forintnál nagyobb hiteltartozása van.

A magyar válaszadók 48 százaléka hitelt váratlan kiadások miatt venne fel, míg 29 százalék a lakhatással kapcsolatos kiadások miatt, ami meggondoltabbnak és racionálisabbnak mutatja őket a környező országok hitelfelvevőinél. A magyarok 95 százaléka alaposan meggondolja, mielőtt hitelt venne fel, és közel kétharmada kevesebb hitelt vesz fel, mint amennyit kaphatna.