Egyelőre nem kérvényezte Magyarországnál a kassai kerületi bíróság Csatáry László kiadatását, a lehetséges további lépésekről azon a július 19-ére kitűzött ülésén határozhat a bíróság, amelyen az érintettre kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés letöltésének módjáról hoznak majd döntést – közölte az MTI-vel Marcela Gálová, a kassai kerületi bíróság szóvivője pénteken.
A háborús bűntettel vádolt Csatáry László ellen Szlovákiában egy 1948-as népbírósági döntés alapján életfogytig tartó szabadságvesztés büntetési tétel van érvényben. Az eredeti, a kassai népbíróság által „fasiszta megszállás és kollaboráció” miatt, Csatáry László ellen hozott halálos ítéletet a kassai bíróság idén márciusban életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta. Erre indoklásuk szerint azért volt szükség, mert a jelenlegi szlovák jogrend nem számol halálbüntetéssel, az eredeti ítélet nem lenne végrehajtható.
Az ítélet átminősítése ellen Csatáry László panasszal élt a szlovák legfelső bíróságnál, ám a testület áprilisban elutasította a keresetet, arra hivatkozva, hogy azt késve adták be. A kassai kerületi bíróság ezt követően tűzte ki július 19-re annak a nyilvános ülésnek az időpontját, amelynek során a szabadságvesztés büntetés letöltésének módjáról kellene döntenie.
A szlovák igazságügyi minisztérium az ügy kapcsán korábban azt közölte: szeretnék elérni Csatáry László volt kassai rendőrparancsnok kiadását Szlovákiának. Jana Zlatohlávková, a szlovák szaktárca szóvivője ezzel kapcsolatban az MTI-nek pénteken azt mondta: a minisztérium továbbra is szeretné elérni Csatáry kiadatását, és ehhez minden segítséget megad a szlovák bíróságnak, ám a kiadatás kérelmezése az ügyben illetékes kassai bíróság hatáskörébe tartozik, ők a testület döntésébe nem szólnak bele.
Csatáry László, a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ (SWC) állítása szerint 1944 tavaszán, az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba történt deportálásában. Csatáry Lászlót Efraim Zuroff, az SWC jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz. Csatáry László kezdettől fogva tagadja bűnösségét.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Gödöllői találkozójuk után adtak ki közleményt a visegrádi országok vezetői.
A kormányhivatal szerint nem új vagyonelvétel zajlik, csak most írják be azt, aminek szerintük már régen meg kellett volna történnie.
Az e-mailezés és chatelés azért nem lesz betiltva.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
A szlovák ügyészség azonnal fellebbezett, így folytatódik a hét felvidéki magyar vádlott kálváriája.
Az uniós képviselők több ügyben is aggályokat fogalmaztak meg Robert Fico kormányával szemben, a kisebbségi jogoktól a bíróságok működéséig.
A miniszterelnök úr talán nem veszi tiszteletlenségnek, ha a Pride előtti napon innen, a fővárosi közgyűlésről intézem hozzá a szavaimat – fogalmazott a korábban coming outoló, baloldali politikus.
A hétvégéken és a munkaszüneti nappal bővült hosszú hétvégéken továbbra is egész nap autómentes a rakpart.
