Szuverenitásküzdelem: elbukott a külföldről finanszírozott szervezetek támadása – döntött az Alkotmánybíróság
A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a döntést.
„Egyszer volt igazi forradalom, egyszer volt igazi rendszerváltás. Kritizálni kell, elemezni kell, tanulni kell a hibákból, de ez volt az igazi fordulópont, ez az origó” – jelentette ki Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke szombaton a Magyar Szabadságért Díj átvételekor.
A kitüntetést minden év június 29-én, a magyar szabadság napján adják át Gödöllőn. Sólyom László beszédében hangsúlyozta, hogy a díj a magyar rendszerváltás egyik fontos eseményére emlékeztet. Ma nagy divat lebecsülni ezt a korszakot, de a nemzet szabadsága, függetlensége, a piacgazdaság, az egyéni jogok, a jogállam akkor lett megalapozva – mondta. A szovjet kivonulással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az nem egy pillanat műve volt, hanem folyamat, amelynek nemzetközi beágyazottságáról sem szabad elfeledkezni. Az eseményeket világpolitikai környezetben kell elképzelni, s „büszkén mondhatjuk, hogy megtettük a magunkét”.
Az alkotmánybíróság egykori elnöke emlékeztetett arra is, hogy amikor összedőlt a szovjet világrendszer, a Nyugat nem tudott mit kezdeni a helyzettel, „tanácstalanság és bizalmatlanság jellemezte a volt szovjet szféra államaival kapcsolatban”. Magyarország nagy érdeme és dicsősége, hogy hitelessé tudott válni az intézményeivel. Európában az alkotmánybíróság tagjait úgy fogadták, mint akik az ő nyelvüket beszélik, akikkel megértik egymást. Hozzátette: emlékezni kell a rendszerváltásra, mert igenis voltak óriási teljesítmények.
Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter Sólyom Lászlót méltató beszédében egyebek mellett azt emelte ki, hogy az alkotmánybíróság elnökeként kultúrát teremtett, és nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást. Köztársasági elnökként ötéves ciklusa alatt a pártoktól és hatalmi harcaiktól való függetlenségét végig megőrizte, ugyanakkor erőteljesen emelte fel szavát a politikai élet erkölcsi megtisztulásáért. A politikai elittől való függetlenség volt az elnöki felfogásának alapja, ezért nem kívánt sem a választások időpontjáról, sem az általa jelölt tisztségviselőkről a pártokkal konzultálni.
Sólyom László civilként, alkotmánybíróként és államfőként is az egyén szabadságát, emberi jogait, méltóságát és felelősségét érintő területek mindegyikén példamutató és megingathatatlan védelmezője a magyar szabadságnak. Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), Gödöllő polgármestere a díj átadásakor kiemelte: Sólyom László munkásságával nagymértékben járult hozzá a demokratikus intézményrendszer megszilárdításához.
A Gémesi György és Koltay Gábor filmrendező által 2000-ben alapított díjat azok kaphatják, akik az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez és önállóságához, alkotásaikkal, tevékenységükkel a magyarság megmaradását szolgálják. A díjat elsőként Nemeskürty István írónak ítélték oda 2000-ben, tavaly pedig Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök felesége vehette át.