Matolcsy György csütörtöki előadásában kiemelte, hogy „az MNB-re is érvényes az a konszenzus, hogy a jegybankok önmagukban nem tudnak tartós növekedést eredményezni”. A jegybankelnök arról tájékoztatott, hogy a monetáris tanács a július 23-i első, korai értékelés után szeptember elején, egyhetes munkaciklusban értékeli a növekedési hitelprogram különböző pilléreit. Ezt követően dönthet a testület a program esetleges újabb szakaszának elindításáról, esetleg egy új program meghirdetéséről – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a program három hónapos futamideje miatt sokan nem tudják igénybe venni az olcsó, jegybank által támogatott hiteleket, Matolcsy György kijelentette: ez az idő arra elegendő, hogy „a polcon, sufniban, fejekben elfekvő beruházási terveket elővegyék” a vállalkozások. Az új beruházásra irányuló hiteligénylések egyértelműen olyan projektekre irányulnak, amelyek nem nyertek az uniós pályázatokon, vagy magasabb kamatszint mellett nem jutottak banki támogatáshoz. A jegybankelnök szintén kérdésre kifejtette, hogy az MNB egyelőre csak a pénzügyi felügyelettel való összevonás szervezeti-irányítási kérdéseivel foglalkozik, működési kérdésekkel nem.
Matolcsy György előadásában amellett érvelt, hogy a válság utáni világ abban különbözik a korábbiaktól, hogy többé senki nem engedheti meg magának, hogy eladósodjon. Úgy fogalmazott: azonnali fejvesztés éri a pénzpiacok büntető karja révén azt az államot, amely azt gondolná, hogy eladósodással vezeti ki magát a válságból. Hangsúlyozta: ezeknek az éveknek fontos felismerése az is, hogy a jegybankoknak együtt kell működniük a kormányokkal. „Kivétel nélkül minden kollégánk a globális jegybanki hálóban hitet tesz amellett, hogy a jegybankoknak segíteniük kell a kormányokat abban, hogy - az üzleti szférával közösen - emeljék a foglalkoztatást, a beruházásokat és a növekedést” – tette hozzá.