A magdeburgi terrorra reagált az időközi választás fideszes jelöltje – tudják, ő az, aki ellen Magyar Péter nem mert elindulni
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
A Fidesz szerint az elmúlt időszak adatai alapján arra lehet számítani, hogy rohamosabb tempóban növekszik a magyar gazdaság, így a társadalom számára fontos ügyek „biztonságban vannak”.
Puskás Imre, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a fontos ügyek közé sorolta többek között az államadósság csökkentését, az államháztartási hiány szinten tartását, a foglalkoztatás növelését. Közölte, a magyar társadalom túl van 2002 és 2010 közötti nyolc szűk esztendőn, amikor ahhoz kellett hozzászokni, hogy lehangoló a magyar gazdaság helyzete, és európai uniós összehasonlításban általában a sereghajtók között voltunk. Puskás Imre emlékeztetett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a gazdasági növekedés az első három hónapban 0,7 százalékkal nőtt.
Utalt arra, hogy 2009-ben a Bajnai-kormány idején hét százalékkal esett vissza a gazdaság, ezermilliárd forintos megszorítás volt, többek között az emberektől elvették a 13. havi illetményüket, a 13. havi nyugdíjat, csökkentették a gyes időtartamát. Puskás Imre felhívta a figyelmet arra, hogy EU egészét nézve gazdasági visszaesés van, miközben Magyarországon növekedés. Az uniós tagállamok között a magyarországi növekedés a harmadik legjobb – fűzte hozzá.
A képviselő a kiskereskedelmi forgalom növekedését egyrészt a reáljövedelmek emelkedésével, a rezsicsökkentéssel, valamint az infláció 1,8 százalékos, történelmi mélyponton lévő szintjével magyarázta. Kedvezőnek nevezte, hogy növekszik az ipari termelés volumene és teljesítménye. Kitért arra, hogy 2010-hez képest közel 140 ezerrel többen dolgoznak ma, mint amikor a kabinet átvette a kormányzást. Magyarország ebben is jobban teljesít, mint az európai uniós országok átlaga – vélekedett. Utalt arra, hogy 2010 májusa óta Magyarországon a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent, miközben az uniós átlag 1,3 százalékkal növekedett.