Igazi dalos pacsirta lett Magyar Péter a kamerák kereszttüzében (VIDEÓ)
Aztán hátat fordított és elsétált.
Schmitt Pál kijelentette: az elkövetkező időszakban – mint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyetlen magyar tagjának – továbbra is a magyar sport szolgálata áll sportdiplomáciai munkája középpontjában.
Erről azután beszélt, hogy személyes meghallgatását követően a NOB végrehajtó bizottsága – követve a szervezet etikai bizottságának ajánlását – figyelmeztetésben részesítette plágiumügye miatt, de NOB-tagságát megtarthatta.
„Nagy öröm számomra, hogy most már minden fórumon megnyugtatóan lezárult a doktori címem körüli vitasorozat, és így visszanyertem NOB-tagságomat” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, aki 1983 óta tagja a NOB-nak, de tavaly, plágiumügye lezárultáig felfüggesztette tagságát a szervezetben. Schmitt Pál hozzátette: megtiszteltetés volt, hogy a végrehajtó bizottság hosszasan méltatta érdemeit és a mozgalomért tett erőfeszítéseit.
„Boldog vagyok, hogy a jövőben a NOB ülésein teljes jogú tagként vehetek részt, és szavazhatok a birkózás érdekében, illetve részt vehetek a NOB következő elnökének, illetve a 2020-as olimpiai játékok színhelyének megválasztásában is” – hangsúlyozta Schmitt Pál, s kiemelte azt is: jövőbeli célja, hogy a 30 éves NOB-tagsága alatt felhalmozott szaktudását és sportvezetői tapasztalatait megossza a fiatalokkal. „Ennek szellemében nagy örömmel és büszkeséggel adom át a stafétabotot a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottsága leendő vezetőjének, hisz 18 éves irányításom alatt a környezetvédelem ügyét sikerült a Nemzetközi Olimpiai Mozgalom harmadik dimenziójává emelni, a sport és a kultúra mellett” – fogalmazott.
A 71 éves, vívóként kétszeres olimpiai bajnok Schmitt Pál a csütörtöki, szentpétervári döntéssel párhuzamosan lemond bizottsági munkájáról, így nem lesz elnöke a szervezet sport- és környezetvédelmi bizottságának.
A Semmelweis Egyetem szenátusa tavaly március 29-én vonta vissza Schmitt Pál doktori címét, mivel disszertációja szövegazonosságot mutatott más munkákkal. Schmitt Pál, aki az ügy folyományaként április 2-án lemondott köztársasági elnöki posztjáról, fellebbezett a döntés ellen, mert az egyetem eljárását etikátlannak és jogszerűtlennek nevezve úgy vélte, oklevelét csak a bíróság vonhatta volna vissza. Ezért felülbírálati kérelmet nyújtott be, és bírósági felülvizsgálatot is kért, előbbit az egyetem elutasította.
A Semmelweis Egyetem május 15-én közölte az MTI-vel, hogy elutasította Schmitt Pál felülbírálati kérelmét, amelyben a volt államfő azt kérte, semmisítsék meg a kisdoktori címe visszavonásáról szóló határozatot. A jogorvoslati bizottság megállapította, hogy Schmitt Pál értekezése már a beadáskor sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg a törvényben leírt követelményeknek és a Magyar Testnevelési Egyetem Doktori Szabályzatának – írta közleményben a felsőoktatási intézmény. Tudatták: a jogorvoslati bizottság jogszabályba ütközőnek és etikailag kifogásolhatónak találta, hogy a Semmelweis Egyetemtől 1992-ben még független testnevelési főiskola az értekezést hivatalos eljárásra bocsátotta. Az egyetem közölte azt is, hogy a rektor által felkért jogorvoslati bizottság határozatára tekintettel Schmitt Pál lemondott egyetemi doktori címéről. Az ügyben további eljárásnak nincs helye – tudatta az intézmény.
Schmitt Pál másnap az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: a jogorvoslati bizottság által hozott jogerős, az egyetem szenátusának korábbi döntését felülíró határozat nem állapított meg vele szemben etikai vétséget, és a helyzetet úgy értékelte, hogy a határozat alapján becsülete helyreállt, felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett. Hangsúlyozta, hogy nem volt tudomása az egyetemnek a doktori fokozat adományozására vonatkozó, nem jogszabályszerű gyakorlatáról, a dolgozatát pedig jóhiszeműen, az akkori elvárásoknak megfelelően készítette el és nyújtotta be.