Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta: elsősorban olyan helyeken nyitnak új képviseletet, ahol jelentős magyar közösségek élnek.
Nemzetpolitikai szempontok vezérelték a kormánynak azt a döntését, hogy hat új külképviseletet nyit a közeljövőben – mondta Martonyi János külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, szerdán. A Magyar Közlöny keddi számában az jelent meg, hogy hat új külképviseletet nyit a magyar kormány: Eszéken, Krakkóban és Torontóban főkonzulátus, Melbourne-ben, Marosvásárhelyen és Nagyváradon konzuli iroda nyílik.
A tárcavezető kiemelte: elsősorban olyan helyeken nyitnak új képviseletet, ahol jelentős magyar közösségek élnek. A nemzetközi gyakorlat szerint ezek felállításához a fogadó kormány hozzájárulása is szükséges, ezért román kollégájának, Titus Corlățeannak már jelezte, hogy kérik Románia hozzájárulását a területükön nyitandó két külképviselethez – közölte a miniszter. Hozzátette, bízik abban, hogy nem lesz semmilyen fennakadás az ügyben.
A múlt pénteken EU-közreműködéssel létrejött szerb-koszovói megállapodásról Martonyi János azt mondta: a megegyezés áttörést jelent, nagy előrelépés, azt sokan történelmi jelentőségűként értékelik. A két ország miniszterelnöke nagyon fontos kérdésekben állapodott meg, amelyek az Észak-Koszovóban élő szerb közösség helyzetét rendezik – emlékeztetett. Megjegyezte: most már csak az a kérdés, hogy miként alkalmazzák a megállapodást a felek. Úgy vélte, nem meglepő, hogy a megállapodást, amelynek megkötéséhez „jelentős bátorság” kellett mindkét oldalon, sokan kifogásolják, bírálják, tüntetéseket is szerveznek miatta.
Még vannak nyitott kérdések – például az energiaellátásban és a telekommunikációban –, de a legfontosabbakról sikerült megegyezni – közölte. Martonyi János úgy fogalmazott, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a két ország előrelépjen „az európai beilleszkedés folyamatában”: Szerbia esetében az Európai Tanács megállapíthatja, hogy a feltételek adottak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, Koszovót illetően pedig tárgyalások kezdődhetnek a társulási és stabilizációs egyezményről. Ezért mindkét ország érdeke, hogy működjön a megegyezés – mutatott rá a miniszter.
Szerbia és Koszovó múlt pénteken állapodott meg a két ország viszonyának rendezéséről az Európai Unió közvetítésével. A kormányfők által kötött megállapodást a szerb kormány és a koszovói parlament is elfogadta hétfőn. A belgrádi parlamentben is ezen a héten szavaznak erről, de jóváhagyása nem kétséges a kormány többsége miatt.