Világos, közérthető, tényszerű jelentést kér a Velencei Bizottságtól az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban a baloldali ellenzék. Ezt Mesterházy Attila MSZP-elnök mondta újságíróknak azután, hogy a szocialista párt, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség, az LMP és a DK képviselői pénteken az Országházban találkoztak az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testületének jelentéstevőivel. A pártelnök közölte, a látszatát is kerülni kell annak, hogy a Velencei Bizottság kettős mércét alkalmazna. Az MTI kérdésére hozzátette: a jelentéstevők kérdéseket tettek fel, a véleményüket nem ismertették.
Mesterházy Attila arra hívta fel a bizottság figyelmét: ha érteni akarják a negyedik alkotmánymódosítás megszületésének okait, látniuk kell, hogy az Orbán-kormány a megalakulása óta a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontására törekszik, azaz arra, hogy felszámolja a hatalomgyakorlása útjában álló összes akadályt. Szerinte a kormányzat célja olyan rendszer kialakítása, amelyben az akkor is megőrizi hatalma egy részét, ha elveszíti a következő választást, de utódjának nem lesz kétharmados többsége.
A Velencei Bizottság az MSZP képviselőivel tervezett egyeztetést, Mesterházy Attila azonban felkérte a parlamenti frakcióval nem rendelkező demokratikus ellenzéki pártokat is, hogy csatlakozzanak a szocialisták delegációjához.
Szabó Tímea, a PM társelnöke elmondta, arra kérte a bizottság tagjait, vizsgálják meg a hajléktalanok büntetését lehetővé tévő alaptörvényi szabályozást, a családfogalom leszűkítését, az egyházak elismerésével kapcsolatos rendelkezéseket, és azt a törvényjavaslatot, amely az iskolai szegregációt törvényesíti. Kiemelte, hogy „nem tudtak újdonságot mondani” a jelentéstevőknek, ők ugyanis felkészülten érkeztek Budapestre.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a bizottságnak nem feltétlenül érdemes belemenni az alaptörvény-módosítás részleteibe, helyette arra kell ügyelnie, hogy Magyarországon olyan uralom épül ki, amelyben „a többségi hatalommal szemben senki sem számíthat védelemre”. Felhívta a jelentéstevők figyelmét arra, hogy a negyedik alkotmánymódosítás korábban az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélt szabályokat emelt alkotmányos rangra, és szinte lehetetlenné teszi az alkotmányvédelmet.