Kedvezne a Magyarországon droggal lekapcsolt külföldieknek a TASZ
A magyarokkal fizettetnék meg a költségeket.
A kormányhoz fordult négy jogvédő szervezet a rasszizmus elleni világnap kapcsán: azt szeretnék, ha a kabinet érdemi lépéseket tenne a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása érdekében.
Az Amnesty International, az Európai Roma Jogok Központja, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért a rasszizmus elleni világnap apropóján kiadott közös közleményében hangsúlyozta: a kormány korábbi ígéretei ellenére sem tette meg a szükséges lépéseket a hatóságok munkájának javítása érdekében. A szervezetek szerint a hivatalos statisztikai adatoknál jóval több gyűlölet-bűncselekmény történik, a rendőrség azonban gyakran nem ismeri fel a rasszista motivációt, illetve nem megfelelően minősíti az ilyen eseteket.
A jogvédő szervezetek azt várják a kormánytól, hogy hatékony szervezeti megoldást alakítson ki a rendőrségen és ügyészségen, nemzetközi normáknak megfelelő bűnügyi protokollt alkalmazzon, speciális képzést vezessen be a jogalkalmazóknak, javítsa a sértetteknek nyújtott áldozatvédelmet, hatékony adatgyűjtési és monitoringrendszert építsen ki. Felhívták a kormány figyelmét arra: ha tényleg fontosnak tartja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépést, akkor ne részesítsen állami kitüntetésben olyan embereket, akik a nagy nyilvánosság előtt rendszeresen rasszista kijelentéseket tesznek.
Csütörtökön tartják világszerte a rasszizmus elleni világnapot, a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napját. Az ENSZ Közgyűlésének 21. ülésszakán, 1966-ban nyilvánították március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni küzdelem világnapjává. Annak a véres rendőrsortűznek az emlékére tartják évről évre, amely 1960. március 21-én dördült el a dél-afrikai Sharpeville-ben. A sortűznek 70 békés tüntető esett áldozatul.