A magyar kormány tartja magát a korábban elfogadott, három százalék alatti hiánycélhoz – jelentette ki Varga Mihály tárca nélküli miniszter pénteken az MTI-nek, arra reagálva, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2013-ban és 2014-ben is a bruttó hazai termék 3,4 százaléka lesz az államháztartási hiány Magyarországon.
Varga Mihály úgy fogalmazott, „lassan hagyomány lesz, hogy minden évnek úgy futunk neki”, hogy az Európai Bizottság vitatja az adott év kormányzati prognózisát. A vita azonban 2011-ben és 2012-ben is úgy dőlt el, hogy a magyar kormány álláspontja igazolódott – emlékeztetett. Ugyanez a helyzet most is, az Európai Bizottság vitatja az idei 2,7 százalékos előrejelzést, a magyar kabinet azonban tartja magát ehhez – mondta a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, aki szerint ez három szempontból is alátámasztható.
Egyrészt még csak február van, érdemes legalább négy-öt hónapot várni ahhoz, hogy biztosabb megállapításokat lehessen tenni az idei év várható gazdasági forgatókönyvéről. Másrészt – folytatta – az Európai Bizottság által vitatott költségvetési tételek ügyében időközben már kormányzati lépések születtek. Így az elektronikus útdíj bevezetéséről és a pénztárgépek online összekapcsolásáról is megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely ezeknek a munkálatoknak a felgyorsításáról szól. Varga szerint mindkettőt „megnyugtatóan rendezik” az első félévben. Harmadrészt idén jelentős, 400 milliárd forintos tartalék áll rendelkezésre a büdzsében az előre nem látható gazdasági folyamatok, a felmerülő problémák kezelésére. Amikor a bruttó hazai termék 1,3-1,4 százaléka áll tartalékként rendelkezésre egy költségvetésben, az mindenképpen elegendő kell, hogy legyen arra, hogy egy 0,3-0,4 százalékpontos eltérést korrigálni tudjunk majd – mondta a tárca nélküli miniszter.
Varga emlékeztetett arra, hogy a deficit idei alakulása azért is fontos, mert ez tenné lehetővé a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. A téli brüsszeli jelentés azonban ebből a szempontból „még kisebb jelentőséggel bír”, ugyanis május második felében készíti majd el az Európai Bizottság azt a jelentését, amely már alapjául szolgálhat a tagállami pénzügyminiszterek tanácsának júniusi döntéséhez.
A kabinet elkötelezett annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság prognózisa szerint 2014-ben is a bruttó hazai termék 3,4 százaléka lesz a magyar államháztartási hiány, a tárca nélküli miniszter azt mondta: kissé indokolatlannak tartja, hogy az Európai Bizottság már 2014-re is ilyen megállapításokat tesz. Az tény, hogy az unió gazdaságának 2012-es negyedik negyedévi növekedési adata jóval szerényebb lett a korábban vártnál, de hogy ez a növekedési adat milyen mértékben befolyásolja majd 2014-et, ma még biztosan senki nem tudja megmondani – mondta Varga Mihály.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az Európai Unió Bírósága döntött, többé nem védi törvény a magyar gyermekeket az LMBTQ-propaganda ellen. Próbálkozik-e jogorvoslati lehetőséggel a Tisza-kormány a gyermekvédelmi törvény ügyében?
Az szomszédunk rekordmagas költségvetési hiánnyal és a leminősítés rémével küzd, a politikai patthelyzet egyetlen igazi nyertese a népszerűségi listákat vezető magyarellenes AUR lehet, amely egy előrehozott választás esetén alapjaiban rajzolhatja át az erőviszonyokat.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 25-én.
Medvegyev szerint ezt nagyon benézte Von der Leyen.
Prága szerint nem világos, „honnan veszik, hogy ennyire meggazdagodtunk”.
A Politico úgy látja, a legutóbbi uniós csúcsot a leköszönő magyar miniszterelnök hiánya határozta meg.
Az Európai Labdarúgó-szövetség először rendezi meg Magyarországon a kontinentális elitsorozat, a Bajnokok Ligája döntőjét.
De akkor mit szolgál a politika?
