A CÖF alapítója beszédében hataloméhség-menetnek nevezte az éhségmenetet, és visszautasította a rasszizmus vádját. Mint fogalmazott: „nem vagyunk nacionalistábbak, mint bármely más nemzet a világon”. Hozzátette: a kormány a nemzeti konzultációk keretében egyeztet a civilekkel, akik így komoly részt vállalnak a jogalkotásban. Álláspontja szerint azonban a kormányzati kommunikációban nincs kellő súlya az intézkedések részletes elmagyarázásának. Beszédében közös fellépéseket sürget egyes, akár helyi ügyekben a közjó érdekében a más pártkötődésű civilekkel is. Csak akkor lesz összehasonítható az előző és a mostani kormány munkájának eredménye, ha utóbbi is nyolcévnyi bizalmat kap – tette hozzá.
Csizmadia László beszámolt a hamarosan elkészülő új civil etikai kódexről, valamint egy új társadalmi szerződés tervezetéről is. A CÖF alapítója szerint a közösség minden tagjának van pártszimpátiája, de a 21. században senkinek sincs joga megkérdőjelezni civil voltát, pusztán mert másként gondolkodik. Aki politikai pályára lép, megszűnik civilnek lenni. Nem törnek hatalmi babérokra és nem válnak párttá – hangsúlyozta.
Bencsik András, a Békemenet egyik szervezője beszédében Bajnai Gordont egy temetkezési vállalkozóhoz hasonlította, akinek valamennyi cége megszűnt, megsemmisült, kormányfőként pedig ugyanezt folytatta. Álláspontja szerint az egyesült baloldal jelenleg holtversenyben áll a jobboldallal. Azt mondta, hogy a baloldalt csak a zsákmányszerzés vezeti, a jobboldal motivációja jóval erősebb, mert hisznek Magyarország felemelkedésében.