Ezerötszáz milliárd forintnyi európai uniós fejlesztési támogatást akar kifizetni idén a kormány, lendületet adva ezzel a gazdasági növekedésnek – mondta Lázár János az MTI-nek adott interjújában. Az EU-támogatások elosztását is felügyelő Miniszterelnökség vezetője közölte: az ezt irányító intézményrendszer a jövőben jelentősen átalakul, a fejlesztési ügynökségtől a tárcákhoz kerülnek a projektek.
Magyarországon – ellentétben az ellenzék állításaival – 2011-ben és 2012-ben is teljesen átlátható, ellenőrzött és szabályos formában zajlott az uniós források felhasználása, jelentősen csökkentek a szabálytalanságok, amit az is jelez, hogy a hibaarány az összes ellenőrzött operatív program egyikénél sem érte el a 2 százalékot – mondta az államtitkár a közösségi pénzek eddigi felhasználásáról. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szabálytalanul elköltött összegek aránya 2009-ben, Bajnai Gordon kormányzásának ideje alatt még 76 százalék volt, 2010-ben viszont már csak 18, tavaly előtt pedig mindössze 6 százalék.
A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetésben a Magyarországnak szánt források 95 százalékát már megpályáztatták, 85 százalékát pedig már le is kötötték, vagyis támogatói döntés született róla – vont mérleget Lázár János. Az összegekről szólva közölte: 2012-ben több mint 1600 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda, és mintegy 1040 milliárdot – ebből 250-et csak az utolsó egy hónapban – ki is fizettek, ami nyolcéves rekord, és a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság munkájának köszönhető.
A hét évre rendelkezésre álló összesen 8200 milliárdos forrás 85 százalékos lekötésével Magyarország vezető helyen áll, a 65-70 százalékos szerződéskötési aránnyal pedig a középmezőnyben helyezkedik el a tagállamok sorában - hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség vezetője, hozzátéve, hogy a mintegy 30 százalékos kifizetési ráta is átlagosnak mondható, ezen azonban jelentősen javítani akar a kormány. Ezért idén, a hétéves EU-költségvetési periódus utolsó évében 1500 milliárd forintot akar kifizetni a kabinet, komoly lendületet adva ezzel a gazdaság növekedésének. „Ha ezt meg tudjuk csinálni, az kimagasló uniós teljesítmény lesz” – hangsúlyozta, rámutatva, hogy 2007 és 2010 között a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány az összes pénz mindössze 10 százalékát volt képes kifizetni.
A kifizetési gondokat, az álló projekteket firtató felvetésre Lázár János azt mondta: ezek mögött elsősorban önerőproblémák állnak. Ennek megoldására azonban a tavalyi 30 milliárd forintos után idén egy 50 milliárdos önerőprogram meghirdetését tervezi a kormány, ezzel is segítve a programok beindítását. Emellett a szállítói előleg intézményének bevezetése, az egyszerűsödő eljárások, a csökkenő bürokrácia és az ügyfélközpontú rendszer is segíti a vállalkozásokat – sorolta.
A „bedöglött programokról” február 15-ig készít listát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és ahol kell – például nagyobb szennyvízberuházásoknál –, ott az állam fogja lebonyolítani a projektet, majd az elkészült beruházást visszaadja üzemeltetésre a pályázónak. „Erre azért van szükség, hogy egyetlen forint se veszhessen kárba” – magyarázta. Jelentős változás lesz ugyanakkor, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusnak már egy másfajta intézményrendszerrel vág neki a kormány – mondta. Emlékeztetett, hogy azt ugyan még nem tudni, mennyi pénze lesz a következő hét évre Magyarországnak, de a kabinet minimum 6-7 ezer milliárd forinttal számol, amelynek felhasználását egy más intézményi keretben képzeli el.
Így a forrásfelhasználást jelenleg irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) az lesz a dolga, hogy a következő két évben levezényelje a kifutó EU-s projekteket, az új pénzek esetében viszont már nem ennél a hivatalnál lesz az operatív vezetés. Arról viszont még nem született döntés, hogy az NFÜ-nek milyen szerepe lesz, ha lezárulnak a 2007-2013-as periódusban indult programok – tette hozzá az államtitkár. Az azonban biztos – folytatta –, hogy a 2014-2020-as EU-költségvetésből Magyarországnak szánt források esetében az operatív irányítás, a projektmenedzsment és a pályázatkiírás a tárcák felügyelete alá tartozik majd, ami a kormány tervei szerint egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a rendszert. A lebonyolítást felügyelő koordinációs szervezet a Miniszterelnökség lesz – ismertette Lázár János.
A fejlesztések irányát tehát a minisztériumok fogják meghatározni, az azonban minden tárcára érvényes központi elv lesz, hogy a pénzek 60 százalékát kell gazdaságélénkítésre fordítani, a maradék 40-et pedig infrastruktúraépítésre. Ugyanez az arány vonatkozik majd az összes forrás 10-15 százaléka felett rendelkező megyei önkormányzatokra is, „azaz mindenkinek a munkahelyteremtést kell majd szem előtt tartania”.
A politikus szerint az új rendszer gyenge pontja a minisztériumok közötti harc lehet, mivel azonban a központi koordináció a Miniszterelnökség hatáskörébe fog tartozni, vita esetén ott mondják ki a végső szót.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
Donald Trump fia arról beszélt, hogy Orbán Viktor következetesen képviseli a nyugati értékeket.
Orbán Viktor jót tesz, Magyar viszont kárt okozna: éppen azt, amit Brüsszel követel. Bizonyságul annyit, hogy a szándéka egybecseng a Tisza kiszivárgott energiatervével.
A miniszterelnök szerint az európai vezetők körében egyetértés van abban, hogy az energiaválság elkerülhetetlen.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Az ottaniak szemében Magyarország kulcsállam az Európai Unióban.
A NASA négy űrhajósa ezekben a napokban kerüli meg a Holdat az Artemis-programban. Rajcsányi Gellért írása.
A védett üzemanyagár sorsa a tét.
