Az Országgyűlés elnöke felidézte, hogy évtizedekkel ezelőtt Lenti felé közeledve mindenki úgy érezhette, mintha a végek, sőt egyenesen „az egész világ perifériája” felé közeledne, de a szögesdrótok felszámolásával, a határok egységesülésével, uniós tagságunkkal a város „véghely szerepe is egyszer és mindenkorra megszűnt”. Lenti szemmel láthatóan megerősödött, „ahogy az ország is két és fél év után, mindannyiunk munkájának, kitartásának köszönhetően kigyógyult az apátiájából, a reményvesztettség állapotából, és hosszú idő után, ha lassan, de mégis gyarapodni kezdett, épül, szépül” – mondta. Hozzátette: a beruházás ékes példája a források okos és legcélszerűbb felhasználásnak, „mert mi a jövőt úgy képzeljük el, ahogy ez a városközpont is elkészült: magyar vállalkozók magyar mesteremberekkel saját közösségeiknek építenek”.
A házelnök szerint a magyarokról Európa-szerte úgy tartják, hogy „földjéhez ragaszkodó, hagyományaihoz hű, otthonából kevésbé kimozdítható nemzet”, s ezt maradiságnak, bezárkózásnak bélyegzik azok, akik azt mondják hogy vidék nélkül is lehetséges az élet. „Így lett a néhány évvel ezelőtti balliberális hatalom döntés-előkészítő műhelyében a falu is csak középkori csökevény” – mondta Kövér László.
Horváth László polgármester (Fidesz-KDNP) beszédében utalt rá, hogy az utóbbi három évben mintegy 2,3 milliárd forint értékű beruházással lett gazdagabb Lenti. Felújították a gyógyfürdőt, a szakorvosi rendelőt, és a Zala megyében zajló tavalyi legnagyobb beruházásként a város központja és kulturális centruma is megújult.