Magyar Péter, az újságírók, meg a kínos emlékű Erzsi néni
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
Szembe kell szállni a gyűlölettel és a kirekesztéssel, ezért minden áron védeni kell a jogállamot – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, a doni áttörés 70. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A miniszter elmondta: meg kell ismerni a történelmet és a magyar állam felelősségét ez ügyben, hiszen az „nem védte meg polgárait, emberi méltóságukban megalázta őket, és része volt abban, hogy százezrek életét elvegyék egy ordas eszme nevében”. Emlékeznünk kell, hogy ilyen soha ne fordulhasson többet elő – hangsúlyozta.
„Sokkal tartozunk a Don-kanyart megjárt munkaszolgálatosoknak (...), sokkal tartozunk azoknak, akik áldozattá lettek, mindenekelőtt azzal, hogy megismerjük a történetüket, azzal, hogy soha, semmilyen körülmények között nem mentegetjük a gyilkosokat, azzal, hogy minden körülmények között hűek maradunk az emlékükhöz” – fogalmazott Hende Csaba.
Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója a rendezvényen azt mondta: a honvédség keretében a munkaszolgálatosok többségét faji alapon a zsidók tették ki, de így szolgáltak a behívott szerbek, vendek, románok, ruszinok és rutének, cigányok, valamint a szombatisták és a Jehova tanúi is. Valamennyien hadműveleti területen vagy az arcvonalban, szállításnál és rakodásnál, utak és hidak, máskor bunkerek építésén dolgoztak. Sokféle utász- és árkászmunkát végeztek polgári ruhában, saját felszerelésükben, legtöbbször pihenőnap nélkül robotoltak.
A hadtörténészek szerint hozzávetőlegesen 120 ezerre tehető azoknak a honvédeknek és munkaszolgálatosoknak a száma, akik hősi halált haltak, fogságba estek vagy megsebesültek a 2. magyar hadsereg több mint egyéves keleti hadszíntéri tevékenysége alatt – tette hozzá Szita Szabolcs. Felidézte, hogy munkaszolgálatban vesztette életét sokak mellett Szerb Antal író, Radnóti Miklós költő, Rejtő Jenő író, újságíró és Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó, újságíró is.
Sessler György, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének elnöke beszédében felidézte: hetven évvel ezelőtt, január 12. és február 9. között naponta tízezrével pusztultak el vagy lettek hadifoglyok a doni hómezőkön magyar katonák és munkaszolgálatosok.
A feljegyzések szerint a szovjet frontra küldött közel 50 ezer munkaszolgálatosból csupán 6-7 ezer került haza. A halottak közül legalább 35 ezren árkok mentén elkaparva, jeltelen sírokban vagy temetetlenül porladnak Ukrajna és a mai Oroszország földjén – hangsúlyozta. Az elnök szerint ez a tragédia mindenkire, aki Magyarországon él, azt a kötelező feladatot rója, hogy „soha ne felejtsük el őket”.
A rendezvénnyel egy időben megnyílt a Lapátos hadsereg című virtuális kiállítás, amely a II. világháború alatti munkaszolgálat történetét mutatja be korabeli dokumentumok és képek segítségével. A kiállítást a Holokauszt Emlékközpont honlapján lehet megtekinteni.
A megemlékezés végén Hende Csaba avatta fel a központ épületének falán elhelyezett emléktáblát, amellyel az áldozatok előtt tisztelegtek.
A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert veszített el, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége. Magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt olyan messze a hazájától, mint akkor.