Csalódás Képíró Sándor pere a Wiesenthal Központnak

A Simon Wiesenthal Központ „Utolsó esély” elnevezésű nácivadász programjának honlapján közölt jelentésben kiemelték, hogy a rendszerváltás utáni Magyarországon Képíró Sándor volt az első „helyi náci háborús bűnös”, akit bíróság elé állítottak. Felmentése „felettébb megkérdőjelezhető”, és „legalább részben a magyarországi politikai légkörnek és a holokauszt helyi elkövetőinek elítélésére irányuló akarat hiányának tulajdonítható” – tették hozzá az Efraim Zuroff, a szervezet vezetője által jegyzett jelentésben.

Képíró Sándor volt csendőr századost az ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január 21-e és 23-a között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében, amivel háborús bűntettet követett el. A Fővárosi Bíróság 2011 júliusában a vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette első fokon. Képíró Sándor 2011 szeptemberében meghalt.

A Simon Wiesenthal Központ jelentése szerint a vizsgált időszakban Németország, az Egyesült Államok és Olaszország volt a legsikeresebb a náci háborús bűnösök felkutatásában és felelősségre vonásában. Elmarasztaló ítélettel összesen 10 bírósági ügy végződött – 9 Olaszországban és 1 Németországban –, ami az előző évben regisztrált 2 büntető ítélethez képest ötszörös emelkedés.

A szervezet 42 országban tanulmányozta a folyamatokat. Az országokat hét kategóriába sorolta annak alapján, hogy mit tesznek a náci háborús bűnök elkövetésével gyanúsítható személyek felkutatásáért és elszámoltatásáért. Magyarország a központtól a legrosszabb, F2-es minősítést kapta, egyebek között Ausztriával, Ausztráliával és Észtországgal együtt.

A 2012. április 1-jei állás szerint tíz országban, összesen 1138 ügyben folytattak a hatóságok nyomozást feltételezett náci háborús bűnösök ellen. Összesen 63 ügyben a vizsgált időszakban indult a nyomozati eljárás. Az ügyek száma alapján Németország az első, Lengyelország a második, az Egyesült Államok a harmadik.