A volt miniszterelnök azt mondta: az ellenzéki szervezetek közjogi kérdésekről szóló tárgyalásain ki kell nyilvánítani, hogy „az Orbán-kormány szükségszerű és kívánatos bukása” nem jelenti az előző kormányzati időszak visszaállítását, „hiszen nem véletlenül szavaztak olyan sokan a változásra 2010-ben”.
Bajnai Gordon örül, hogy az MSZP egyetért az Együtt 2014 korábban megfogalmazott elvi-erkölcsi alapvetéseivel. Szerinte a következő lépés, hogy vállalásaikat számon kérhető formában, jogszabálytervezetekben is rögzítsék, mert ezek adnak garanciát a korszakváltásra.
Példaként említette a pártfinanszírozás rendezését, az állami korrupció felszámolását, a közmédia függetlenségének biztosítását, illetve az ügynöklisták nyilvánosságra hozását, mondván, aki ezt gátolja, „a kommunizmus utolsó nyúlványát védi, még akkor is, ha antikommunistának nevezi magát, mint a Fidesz”.
Arról is beszélt, jó lenne, ha sok új és tehetséges politikus tűnne fel, de a korszakváltást „nem lehet csak ma született bárányokkal végrehajtani”. Ezért is kell biztosíték a választóknak arra, hogy az ellenzéki oldalon állók tanultak hibáikból – jegyezte meg.
Az ellenzéki tárgyalásokról szólva megerősítette, a szakpolitikai egyeztetéseket korainak tartja – szerinte előbb mindenkinek meg kell vitatnia elképzeléseit a választóival –, a jogállam helyreállításáról viszont a lehető legszélesebb körben tárgyalna az Együtt 2014. Ezért is sajnálja Bajnai Gordon az LMP távolmaradását, szerinte az ökopárt álláspontja érthetetlen és következetlen, mivel Schiffer András frakcióvezető a múlt év végén késznek mutatkozott a közjogi egyeztetésekre.
A volt miniszterelnök azt mondta, a kormányváltás után nem lesz idő hosszú alkotmányozási folyamatra, így még az országgyűlési választás előtt meg kell állapodni a közjogi kérdésekről. A jelenlegi, „radikálisan jobboldali” alaptörvényt nem válthatja fel egy radikálisan baloldali. Olyan alkotmányra van szükség, amely jobb- és baloldaliaknak, valamint a közepén állóknak is elfogadható, megteremti békés együttélésük kereteit, és alkalmas a szélsőségesek elszigetelésére – jelentette ki.
A jobbközép szavazók szempontjait figyelembe kell venni, velük meg kell tudni egyezni az alkotmányos berendezkedésről. Ám a Fidesz jelenlegi vezetése valójában nem konzervatív vagy kereszténydemokrata, hanem egy olyan „hatalomvágyó, populista, magát helyenként forradalminak nevező csoportosulás, amelyet egy szűk pénzügyi hatalmi kör befolyásol” – felelte arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy a Fidesz egyetértésével változtassanak az alkotmányon.
Arról is szólt, hogy a kezdetektől alkotmányellenesnek tartotta az előzetes regisztrációt, ezért nem lepte meg az Alkotmánybíróság erről szóló döntése. Arra utalva, hogy a testület Áder János államfő beadványára vizsgálta a választási eljárási törvényt, a volt miniszterelnök úgy fogalmazott: fontos és tiszteletre méltó jelzés, hogy a köztársasági elnök fontosabbnak tartja feladatát, mint a párthűséget.
Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint az ellenzéknek az év végéig kell dönteni a közös képviselőjelöltekről, Bajnai Gordon azonban úgy látja, ennél hosszabb választási felkészülés szükséges az egyéni körzetekben, vagyis a jelöltállítást jóval előre kell hozni.
A Haza és Haladás Egyesület elnöke szerint a komolyan vehető – reális programmal és érdemi támogatottsággal rendelkező – ellenzéki szervezeteknek 6-8 hónappal a 2014. tavaszi választások előtt, vagyis az ősz elejére meg kell állapodniuk egymással. Ehhez a közjogi kérdések megtárgyalásán és a „korszakváltás” garanciáinak elfogadásán keresztül vezet az út, ezután következhet csak az egyezség a jó kormányzáshoz szükséges programokról és végül a jelöltállításról – mondta.
A volt miniszterelnök arról is beszélt, nem szemérmesség vagy taktikai megfontolás, hanem józan megfontolás áll amögött, hogy egyelőre senki sem „jelentkezett be” az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének. „A sok érdek összehangolásából álló folyamatot tönkreteheti az ego túlhangsúlyozása” – mondta, kiemelve: azok szolgálják az együttműködést, akik személyes ambícióikat alárendelik a kormányváltás ügyének.
Bajnai Gordon szerint nem néhány ember döntésén, hanem a választók akaratán kell múlnia, hogy ki legyen az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Mint mondta, ma még nem tudni, kinek a vezetésével lesz a legnagyobb esély a győzelemre, és korai ezt találgatni.
Elmondta, hogy – bár a részletekről még nem döntöttek – a jelenlegi választási szabályok mellett elkerülhetetlen az Együtt 2014 párttá alakulása, így ez várhatóan hónapokon belül megtörténik.
A volt kormányfő közölte, hogy egyesülete a következő 3-4 hónapot főleg szervezetépítéssel tölti, céljuk, hogy minél több választóhoz eljussanak. A Haza és Haladás és a szintén a közelmúltban bejegyzett Milla Egyesület külön, de koordináltan, a Magyar Szolidaritás Mozgalommal is egyeztetve kezdi építeni helyi és országos bázisát. „Ez szükséges ahhoz, hogy erős, egyenrangú partnerként tárgyalhassunk a többi ellenzéki szervezettel, és érdemi, meghatározó részvételünk legyen egy választási szövetségben” – magyarázta.
Szólt arról is, hogy az egyesület szakpolitikai programjain csaknem kétszáz szakértő dolgozik, közülük harmincan, immáron fél éve, a gazdaságpolitikai javaslataikon. Elképzeléseiket a következő hónapokban sorra nyilvánosságra hozzák.
Bajnai Gordon az Együtt 2014 választói mozgalom tavaly október 23-ai színre lépésének tulajdonítja, hogy az ellenzéki oldalon ma már nem az együttműködés szükségességéről, hanem a módjáról folyik a vita.
Azt mondta: a közvélemény-kutatásokból az látszik, hogy mozgalmuk két hónap alatt 600-800 ezer, korábban bizonytalan választó szimpátiáját nyerte el, azaz van szavazói igény egy centrista politikai erőre, és ez a tábor még jócskán bővíthető. Ez azért fontos – hangoztatta –, mert ma még a parlament demokratikus ellenzéki pártjainak együtt sincs a kormányváltáshoz szükséges számú támogatójuk.
A kormányt bírálva annak a véleményének adott hangot, hogy Orbán Viktor második kormányfői ciklusát elrettentő példaként fogják tanítani, mert az európai politikatörténet elmúlt évtizedeiben „ilyen rövid idő alatt ekkora kárt kevesen okoztak egy ország hosszú távú kilátásainak”.
A volt miniszterelnök szerint a kormány gazdasági ámokfutást folytat, ennek következtében idén is recesszió lesz, a munkanélküliség pedig a közmunkaprogramokat leszámítva tovább növekszik. Az államadósság elleni harcot látványos kudarcnak tartja, mondván, hogy az adósság nem csökkent érdemben, miközben erre hivatkozva a kormány a korábbi magánnyugdíjvagyon felét „elégette”.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházási ráta mélyponton van, a következő ciklusban pedig hiányozni fognak azok a munkahelyteremtő beruházások, amelyek az Orbán-kormány politikája miatt meghiúsulnak.
Bajnai Gordon szerint súlyosbítja a bajt, hogy menekül az országból a fiatal, képzett munkaerő. Ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy a kormány felsőoktatási politikája sokakat elzár az előrejutás lehetőségétől, ezért azonnali változtatásokra lesz szükség a kormányváltás után.
„Az ország napról napra nehezebb helyzetben van. Ha a Fidesz csak fele olyan jól kormányozna, mint amilyen hatékonyan a hatalmát bebetonozza, nem lenne szükség sárgacsekk-adóra vagy egyetemi pénzkivonásra” – mondta. Hozzátette: nem céljuk, hogy mindent felforgassanak 2014-ben, ám a feltétlenül szükséges változtatások sora is hosszú.