A második lépcsőben, amelyet 2013-14-re tesz a dokumentum, felállna a közös bankszanálási hatóság, a tagállamok pedig szerződésben vállalnának bizonyos strukturális reformokat, amire pénzt is kaphatnának egy közös forrásból, amelyet 2014 után már fiskális kapacitásnak nevez a dokumentum. Egy név nélkül nyilatkozó diplomata szerint viszont ezekről még a megállapodás is a nagyon távoli jövő kérdése, a megvalósításról nem is beszélve, ezért kár ezeknek most még túl nagy jelentőséget tulajdonítani, mert az alaptalan elvárásokhoz és félelmekhez vezethet.
A csütörtök-pénteki EU-csúcsot a 27 tagállam maratoni hosszúságúra sikeredett pénzügyminiszteri tanácskozása előzte meg. A szerda délután kezdődött eszmecseréről csütörtök hajnalban álltak fel a résztvevők, úgy, hogy a legfontosabb pontokban sikerült megállapodniuk. Az eurózóna közös bankfelügyelete 2014. március 1-jétől kezdi meg működését – jelentette be Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. „Lépésről lépésre úton vagyunk az eurózóna válságának megoldása felé” – mondta Pierre Moscovici a francia pénzügyi tárca vezetője.
Az Európai Központi Bank keretein belül létrehozandó bankfelügyelet (Single Supervisory Mechanism, SSM) működésének jogi kereteit jövő februárig véglegesítik az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetések után, így az EKB-nak egy éve lesz arra, hogy felkészüljön az új feladatra. Michel Barnier, a belső piacért felelős európai biztos történelmi jelentőségűnek nevezve a megállapodást. Elmondta, hogy a közös bankfelügyelet a mintegy hatezer eurózónabeli pénzintézet közül a 150-200 legnagyobb bankot fogja közvetlenül felügyelni, azokat, amelyeknek teljes eszközértéke meghaladja a 30 milliárd eurót. A testületnek emellett lehetősége lesz arra, hogy – szükség esetén – az egyébként nemzeti felügyelet alatt maradó bankokat is felszólítsa, biztosítsák a frankfurti központú EKB általi ellenőrzésüket.