Az Európai Unió pénzügyminiszterei csütörtökre virradóra megállapodtak arról, hogy az Európai Központi Bankot (EKB) az eurózóna bankjainak felügyeleti szervévé teszik, a valuta- és pénzügyi rendszer stabilitása érdekében. Íme, a megállapodás főbb pontjai.
A frankfurti központú EKB közvetlen felügyelője lesz az eurózóna azon bankjainak, amelyek mérlegfőösszege meghaladja a 30 milliárd eurót, illetve amelyek éves termelése meghaladja adott ország GDP-jének ötödét. A tagország három legnagyobb bankjának kötelező lesz a belépés a Reuters információi szerint. A kisebb bankok sem kerülnek ki ugyanakkor a felügyelet hatálya alól: a helyi felügyeleti szervek (Magyarországon a PSZÁF), amelyek e kisebb intézményeket monitorozzák majd, szintén az EKB-nak lesznek alárendelve. Az EKB munkáját külön bizottság fogja irányítani, amely a Központi Bank Kormányzótanácsának felel majd.
Az eurózónán kívüli országok csatlakozására szintén biztosított lehetőség. Orbán Viktor erről úgy nyilatkozott: kedvezőnek találja a feltételeket. Egyelőre egyetlen zónán kívüli ország sem jelezte, hogy belépne a rendszerbe.
A csütörtökön meghozott döntés a három pillérű bankunió felé vezető út első lépése. A projekt kiteljesítéseként egy pán-európai ügynökség is feláll majd, amelynek feladata az EKB által bukásra ítélt bankok felszámolása lesz. Hogy ilyen ügyekben ki viseli majd a felmerülő költségeket, az egyelőre vitatott. Felmerült: az ügynökség rendelkezésére állítanak majd egy biztonsági alapot is. Egy bank bukása esetén ebből finanszíroznák a kifizetéseket és hitelezéseket. Ezzel kapcsolatban Németország jelezte: nem kíván az elsődleges finanszírozó szerepében feltűnni.
A bankunió másik két pillére egy kombinált szervezet lehet, amely a bankbetéteket is megvédené, ennek megvalósulása azonban a közeljövőben nem várható.
Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) a következőkben meghatározza a bankokra vonatkozó szabályokat. A rendszeren kívül maradó országokkal kapcsolatos problémákat szintén az EBA rendezheti majd.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Bart De Wever az Orbán Viktor által is emlegetett fekete humorral és szarkazmussal osztotta ki az őt lejáratni akaró Politicót.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
