Áder János és Tomislav Nikolic volt szerb elnök kapta a Pásztor István-díjat
A Pásztor István-díjjal azon személyek munkásságát ismerik el, akik építik és fejlesztik a magyar-szerb kapcsolatokat.
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint bár az Alkotmánybíróság (Ab) a csütörtöki államfői vétót követően az előzetes regisztráció egészét is vizsgálhatja, valószínűleg csak néhány részletszabály újradolgozásra kötelezi majd az Országgyűlést.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy Áder János egyértelműen autonóm szereplőként képes megjelenni a magyar politikában, ezt az először használt alkotmányossági vétó is alátámasztja. Szerinte a köztársasági elnök lépésével egyszerre teljesítette az ellenzék és a kormány kérését, amivel jól kifejezte pártok felett álló, a nemzet egységét megtestesítő szerepét. A Nézőpont Intézet munkatársa hangsúlyozta, az államfő véleménye alapján az új választási eljárási törvény minden politikai erő számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való részvétel lehetőségét. Ez azt is jelenti, hogy az ellenzék által leginkább vitatott regisztrációt a köztársasági elnök önmagában nem találta alkotmányellenesnek, ám fontos tartalmi kérdésekben fogalmazott meg észrevételeket – tette hozzá.
Fodor Csaba emlékeztetett, az Alkotmánybíróságnak harminc napja van áttekinteni a szóban forgó törvényt, vizsgálata pedig az államfő észrevételein is túlnyúlhat, vagyis a regisztráció intézményének alkotmányosságát, illetve az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek regisztrációról szóló szabályait is elemezheti. Az elemző szerint a választási rendszer erős legitimitást szerezhet az alkotmánybírósági kontrollal, semlegesítve az ellenzéki támadásokat. „Félő ugyanis, hogy az ellenzék megkérdőjelezné a 2014-es választás eredményét, az Alkotmánybíróság megerősítő határozata azonban kiolthatja ezeket a kritikákat” – vélekedett Fodor Csaba. Szerinte az Ab esetleges kifogásait követően az Országgyűlés 2013 első hónapjaiban módosíthatja a választási eljárási törvényt.
László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője meglepőnek tartja, hogy a köztársasági elnök nem vizsgálta, Magyarországnak szüksége van-e az előzetes regisztrációra, hiszen az államfő közleményében úgy fogalmazott: a választójog korlátozása a demokrácia és a népfelség elvének érvényesülését gyengíti. A PC elemzője szerint az Ab megteheti, hogy csak a választási regisztráció néhány részletszabályait vizsgálja, mivel Áder János csak ezeket kritizálta, de az az út is nyitva áll a testület előtt, hogy áttekinti az új intézmény szükségességét, vagyis azt, hogy milyen legitim célt kíván elérni a törvényalkotó a választójog gyakorlásának korlátozásával. László Róbert úgy látja, az Ab aligha találna ilyen célt, ahogy szerinte ez a kormánypártoknak sem sikerült. Ebben az esetben pedig valószínűleg alkotmányellenesnek mondanák ki a feliratkozási kötelezettséget.
A választási szakértő szerint valószínűbb, hogy az Ab nem foglalkozik a szükségesség kérdésével, csak a korlátozás arányosságával. Ha ezt az utat választja, bizonyosan nem semmisíti meg teljes egészében a regisztrációt, de az elnöki indítványban is megfogalmazott aggályoknak megfelelően a regisztrációhoz való hozzáférés bővítésére kötelezheti a törvényalkotót – fejtette ki László Róbert.
Az elemző az „egymásnak is ellentmondó módosító indítványokkal, kutyafuttában törvénybe foglalt kampányszabályozás” kérdésében szinte biztosra veszi az újraszabályozásra kötelezést. A PC szakembere emellett nyilvánvalóan alkotmányellenesnek nevezte a hatnapos közvélemény-kutatási csendet, mivel azt már egyszer a köztársasági elnök által is idézett alkotmánybírósági határozat is kimondta.