Trump neve már nem csak felhőkarcolókon: Mi állhat az elnök kriptovalutája mögött?

A Mandiner egy blokklánc- és kripto szakértővel járt utána a történetnek.

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) tagjainak közreműködésével megújította etikai kódexét, amelynek célja, hogy a piaci szereplők és a fogyasztók között erősítse a bizalmat és egyben a felelős direkt kommunikációra ösztönözze a cégeket.
A DIMSZ kódexének ajánlásai nemcsak a szövetség tagságának szólnak, hanem a piac minden szereplőjének, mindazoknak a cégeknek, amelyek közvetlen kommunikációval érik el fogyasztóikat – olvasható a közleményben.
A dokumentumban szereplő egyik fontos kiegészítés a szövetség Contact Center Tagozatának állásfoglalása a számgenerálásról. A közös álláspont szerint a tagozat telemarketing csatornán kereskedelmi és értékesítési célra nem javasolja a számgenerálás módszerét.
A direkt marketing egyik alapelve a célzott kommunikáció, ami feltételezi a célcsoport előzetes meghatározását. Ehhez többféle információra van szükség a potenciális fogyasztókról, amely jó minőségű részletes adatokat tartalmazó adatbázist feltételez. Ezzel az alapelvvel teljesen szembemegy a véletlenszerűen generált telefonszámlista alkalmazása, amely amellett, hogy nem hatékony a fenti alapelv mellőzése okán, károsan hat egy hatékony kommunikációs csatorna megítélésére – olvasható a közleményben. A DIMSZ szerint ez, és a hasonló folyamatok eredményezik a zaklatónak vélt telefonhívásokat.
A DIMSZ megújult – és a törvényi szabályozást jól kiegészítő – etikai kódexét az Önszabályozó Reklám Testület, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is támogatólag értékelte. A közlemény szerint az etikai kódex megújítása egyben az Origo és a szövetség közös programjának, a Tisztelt Vásárló programnak egyik első lépcsője, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy a vásárlókban tudatosítsa az őket védő szabályozási rendszer elemeit.