Az oslói Holokauszt és Vallási Kisebbségek Központnak, illetve a magyar külügyminiszter kabinetfőnökéhez írt levélben állt ki Jeszenszky Géza mellett Charles Gati, Simonyi András és Deák István.
Az oslói Holokauszt és Vallási Kisebbségek Központja igazgatójához, illetve a magyar külügyminiszter kabinetfőnökéhez csütörtökön intézett levélben állt ki Jeszenszky Géza oslói nagykövet mellett Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora, Simonyi András volt washingtoni nagykövet, a Johns Hopkins Egyetem Haladó Nemzetközi Tanulmányok Paul H. Nitze Intézete (SAIS) transzatlanti kapcsolatokat kutató központjának ügyvezető igazgatója és Deák István, a Columbia Egyetem emeritus professzora.
A társadalomtudományok három magyar képviselője aggodalmát fejezte ki Guri Hjeltnesnek, az oslói holokausztközpont igazgatójának és Anton Weiss-Wendt vezető kutatónak a Jeszenszky Géza elleni „indokolatlan vádak”, valamint amiatt a „némileg elképesztő döntés” miatt, hogy a nagykövetet és professzort kizárták egy olyan konferenciáról, amelyet ő maga javasolt és amelynek a megszervezésében is segédkezett. (A központ levélben kérte Jeszenszky Gézát, hogy ne vegyen részt a nemzetközi Wallenberg-emlékkonferenciáján.)
A levél szerzői elismerték, hogy a Jeszenszky által a romákkal kapcsolatban leírt mondat „nyitott a különböző interpretációkra”, de hangot adtak meggyőződésüknek, hogy „senkit sem szabad elítélni konzultáció nélkül és egy terjedelmes könyv egyetlen mondata okán”, különösen olyan valakit nem, aki „hosszú professzori és diplomáciai karrierje során bebizonyította, hogy mentes a faji és az etnikai előítéletektől”. Rámutattak, hogy Jeszenszky Géza mindig is nagy erőfeszítéseket tett Magyarországon, „ahol az antiszemitizmus meglehetősen erős”, annak bizonyítására, hogy az emberek „semmilyen címen sem diszkriminálhatók”.
Gati, Simonyi és Deák a Breuer Klárához, Martonyi János külügyminiszter kabinetfőnökéhez intézett levelükben kiemelték: „alulírottak, akik Jeszenszky Gézát évtizedek óta ismerjük, elfogadhatatlannak tekintjük azt a vádat, hogy ő rasszista, vagyis bármely csoporttal, kisebbséggel szemben előítéleteket táplál”. „Ellenkezőleg, tanárként és szerzőként, vagyis kollégánként bebizonyította, hogy ő az elfogulatlan tudományos vizsgálat, a nemzetközi megértés és a kisebbségek védelmének elkötelezettje, a szélsőséges gondolkodás és a kirekesztés ellenfele” – hangsúlyozta a három egyesült államokbeli magyar társadalomtudós.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Mint mondta, ezek az emberek gettókban élnek, és ellenségesen viszonyulnak az őket befogadó országhoz, amit kezelni kell.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Orbán Viktor lengyel kormányt ért kritikái nyomán írtak levelet a lengyel nyilvánosságnak.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
A TISZA-vezér azt is mondja, nem ő fogja ezt eldönteni, mert nem egy erkölcsi orákulum, ami kiderült a róla szóló hanganyagokból, amelyek állítása szerint manipuláltak. De ha összevágott felvételek jöttek ki az EP-képviselőről, hogy jönne le mások számára, hogy jómaga nem egy erkölcsi orákulum? – adódik a kérdés.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
