Szekeres Imre szerint 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok. A KDNP szerint 2002-ig minden politikai erő törekedett az államadósság csökkentésére, de utána az MSZP felrúgta a konszenzust. A Jobbik újratárgyalná az adósságot.
Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezető-helyettese az államadósságról szóló parlamenti vitanapon azt mondta: nem igaz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter állítása, miszerint 53-ról 80 százalékra nőtt az államadósság 2002 és 2010 között. Úgy fogalmazott: nincs ilyen 27 százalékos különbség, mert 4 százalékot „önök nem könyveltek el, mi viszont 4 százalékot ott hagytunk a jegybankban”. Szerinte így eleve csak 19 százalék a különbség, de ebből 4 százalék annak az elhibázott lakástámogatási rendszernek a következménye, amit az első Orbán-kormány vezetett be, 10 százalék pedig a 2008-as gazdasági válság hatása. Ennek alapján kijelentette: 2002 és 2010 között 5 százalékponttal nőtt az államadósság a „szocialista kormányok önálló és szabad döntései következtében”. Mint mondta, ezt az 5 százalékot fordították azokra a fejlesztési programokra, amelyek Magyarország fejlődését megalapozták, ezért tudták 2010-ben relatíve jó állapotban átadni az országot a Fidesz-KDNP-kormánynak.
A szocialista politikus hangsúlyozta: vállalniuk kell a felelősséget azért, amit kormányzásuk alatt tettek, ugyanakkor ma is helyesnek tartja, hogy 2002 után fedezték a közszférában a béremelést, a nyugdíjemelést és adócsökkentést hajtottak végre, valamint autópályát építettek. Elismerte: 2006-tól rákényszerültek arra, hogy többéves kiigazítási programot hajtsanak végre, amelynek szerinte ha nem jön a gazdasági válság, kedvezőbb eredménye lett volna. Ugyanakkor úgy vélte: a Fidesznek ugyanannyi szerepe van abban, hogy ez a kiigazítás nem mehetett sikeresen végbe, hiszen nem járultak hozzá kétharmados törvényekhez. Szekeres Imre hangsúlyozta: most minden mutatót tekintve rosszabbul áll Magyarország, mint 2010-ben, és ezzel a jelenlegi kormánynak kell szembenéznie. Úgy vélte, a növekedés és az államadósság tekintetében a negatív trendváltás nem a szocialistákhoz, hanem a Fideszhez köthető, mert 2000-ben, az első Orbán-kormány olyan gazdaságpolitikára tért át, amelynek következményeként az adósság csökkenő trendje megfordult, a potenciális növekedés pedig visszaesésbe fordult át. Tukacs István pedig arról beszélt, hogy nem eredményesek a kormány adósságcsökkentés érdekében tett lépései, szerinte a magán-nyugdíjpénztári vagyont is a „szélbe szórták” anélkül, hogy érdemi változást idéztek volna elő az államadósság szintjében.
KDNP: A posztkommunista utódpárt felrúgta a konszenzust
A KDNP vezérszónoka szerint 2002-ig minden politikai erő arra törekedett, hogy az ország kilábaljon az államadósságból, ám akkor „egy cinikus pártpolitikai megfontolás, a szavazatvásárlás érdekében ezt a konszenzust a posztkommunista utódpárt felrúgta”. Seszták Oszkár emlékeztetett: az 1994 és 1998 között regnáló szocialista kormány is törekedett az adósság csökkentésére, igaz, ezt a privatizációs bevételekből teljesítette. Hová lett a pénz? – tette fel a kérdést, hozzátéve: a felvett hitel nem a gazdaság fejlesztésére fordítódott, a régióban ugyanis a korábbi szocialista kormányok regnálása alatt a legrosszabbul tejesített a magyar gazdaság. Eközben munkahelyek szűntek meg, az iskolarendszerre és szociális kiadásokra sem fordított pluszforrásokat az állam, „viszont rászabadította a társadalomra a devizahitelezést”. A jelenlegi kabinet megoldásait ismertetve közölte: az új kormány először a tűzoltáshoz volt kénytelen hozzáfogni, az államadóssághoz nyúlt hozzá, ezt követően a devizahiteleseknek próbált segítséget nyújtani, jelenleg pedig az önkormányzatok adósságállományának kezelését oldja meg.
Frakciótársa, Michl József arról beszélt: „a bolsevizmus gondolkodásmódja, hogy a máséból tedd, amit akarsz, és tettesd, hogy te tetted a jót”. Kifogásolta, hogy az előző kabinet idején a regionális fejlesztési tanácsokban olyan többséget szerzett magának az akkori kormányoldal, amely azt eredményezte, hogy minden fontos döntést maguk hozhattak meg. Úgy vélte: ez eredményezte azt, hogy a mintegy 8 ezer milliárd forintnyi európai uniós támogatás – amelyből jelentős fejlesztéseket lehetett volna megvalósítani – nem megfelelően hasznosult. A képviselő tűrhetetlennek nevezte, hogy a terhek nagy részét a kisemberek, majd az önkormányzatok viselték.
A Jobbik újratárgyalná az államadósságot
Vona Gábor a vitában elmondta: a szocialisták 2002-2010 közötti államadósság-növelő politikája maximálisan elítélendő, de szerinte már az első Orbán-kormány idején látni lehetett, hogy az adósságtömeg kinövése nem reális elképzelés, és ezt mutatja az elmúlt két év is. Közölte: pártja szerint az államadósság-kezelés kérdésében ugyanaz a politika jellemzi a Fideszt és az MSZP-t, ez pedig nem más, mint hogy a társadalom megszorításának árán is „hordani a magyar emberek pénzét az adósságszolgálat lyukas hordójába. (...) Az egyik vödörrel hordja a vizet, a másik pedig slaggal önti bele”. A Jobbik ehelyett – mivel fenntarthatatlannak látja a magyar adósságpályát – adósságkönnyítést sürget, amelyen belül szóba jöhet például futamidő-hosszabbítás, fizetési moratórium, kamat-, illetve tőketartozás-csökkentés – fejtette ki Vona, megjegyezve, hogy ezek kombinációját számtalanszor alkalmazták már világszerte. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a Fidesz lesöpörte az asztalról az adósságkönnyítés lehetőségét.
LMP: Az a kérdés, hogyan tudunk kilábalni a helyzetből
Az LMP vezérszónokai szerint abban kell konszenzusra jutni, hogyan alakítható ki egy olyan kiszámítható gazdaságpolitika, amely olcsóbbá teszi az adósságszolgálatot. Vágó Gábor azt közölte: ehhez meg kell egyezni abban, hogy a gazdasági növekedés érdekében szükség van a hitelezés beindítására. „Nem azt kérdezzük, hogy ki a hibás, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet, és miként tudnánk ebből kilábalni” – hangsúlyozta. Szerinte a probléma vizsgálatakor nem a bruttó államadósság mértékét, hanem az adósságrátát kell szemlélni, amelyet négy tényező befolyásol, amelyekből három a jelenlegi gazdaságpolitika erős függvénye. Kifogásolta, hogy egyre nagyobb kamatterhet fizetünk a múlt adósságai miatt, szerinte ennek az az oka, hogy egyre kevésbé bíznak az országban a hitelezők. A reálárfolyam alakulásáról szólva úgy fogalmazott: ha megszólal egy fideszes vagy korábban egy MSZP-s politikus, jobban kileng a forint, mint azt a konkrét gazdasági teljesítmény indokolná. Ma Magyarország recesszió van, ennek árát pedig ugyanúgy meg kell fizetni az államadósság szolgálatában is – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy miközben 2000 és 2006 között a magyar államháztartás viszonylag kedvező pozícióban volt, ezt követően azonban kiugró államháztartási hiányt produkált az ország. A válság kitörése utáni állapotokat a képviselő feketelevesnek nevezte, ami után tőkekivonás következett be, a GDP egyre rosszabb adatokat mutatott, az államadósság kockázata pedig megnőtt. Vágó Gábor szerint az ország szempontjából kulcsfontosságú lenne az európai konjunktúra felívelése, ám erre nem számíthatunk – mondta. A további problémákat sorolva közölte: a magyar kamatprémium továbbra is magas, szerinte a belpolitikai kockázatok miatt is. Kifogásolta azt is, hogy nincs olyan jogi keretrendszer, amire építeni lehetne, ami miatt a gazdasági szereplők stabilnak látnák az országot. A szintén LMP-s Szél Bernadett szerint ha a kormány elkötelezett lenne az államadósság elleni harcban, akkor nem a felső középosztályt támogatná, nem presztízsberuházásokra vagy kormányzati kommunikációra költené az ország pénzét, hanem adósságcsökkentésre. „Vitanapot szervezni önök tudnak, de államadósságot csökkenteni az államháztartás elsődleges egyenlegén keresztül nem tudnak” – fogalmazott a képviselő, aki szerint a kabinet épp az ellenkezőjét tette annak, amit kellett volna.
Gyurcsány: Három kormánynak kell önvizsgálatot tartania
A volt miniszterelnök szerint az államadósság növekedésével összefüggésben az első Orbán-kabinetnek, a Medgyessy-kormánynak és az első Gyurcsány-kormánynak kell önvizsgálatot tartania, amiért 1900 milliárd forinttal többet költöttek, a költségvetés alappályájához képest. A DK elnöke azt mondta: a 2000-es években valóban jelentősen, 20-21 százalékponttal emelkedett az államadósság mértéke. Hangsúlyozta: a mostani kormány 3-4 százalékkal csökkentette az államadósságot, de eközben 10 százalékpontnyi megtakarítást éltek fel, ezért Magyarország adóssága ma összességében 6-7 százalékkal nagyobb, mint amikor átvették a kormányzást.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Ennyit arról, hogy szélsebesen felszabadíthatnák a befagyasztott pénzeket.
Átlátnak az álmagyarkodáson: egyre több meghatározó nemzeti radikális szerint a Tisza Párt győzelme „katasztrófával” érne fel, ezért összefogásra szólítanak fel.
Jevhen Magda mindenkit óva int attól, hogy túlzottan bizakodjon Magyar Péter választási győzelmében.
Sneider Tamás a Kontextusnak: Támogasd a Fidesz jelöltjeit!
Harmadszor méreti meg magát Barcza Attila, Sopron kormánypárti képviselője. Meglátása szerint a turizmus fellendítése és a versenyképes fizetés megteremtése a következő évek fontos feladata.
Viszonylag sok betű következik, de ha nem olvasod el, azzal automatikusan igazat adsz a fideszes boomereknek. Francesca Rivafinoli írása.
A közösségi médiában hirdették a szolgáltatást.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
