A gyűlöletbeszéd a húsz évvel ezelőtt megfogalmazott remények ellenére ma is aktuális probléma, és szabályozására szükség van. A túl erős törvények ugyanakkor több kárt okozhatnak, mint hasznot, még ha így többen ki is bújnak a hatóságok kezei alól – derült ki a Médiatudományi Intézet által szervezett konferencián kedden.
A magyar média kilenc jeles képviselője kedden a Magyar Rádió Márványtermében beszélt a gyűlöletbeszédről és szabályozásáról a médiatanács Médiatudományi Intézetének szervezésében.
1992-ben még úgy tűnhetett az Alkotmánybíróságnak, hogy később szükségtelenné válthat a gyűlöletbeszéd büntetőjogi rendezése, Tóth Szabolcs Töhötöm szerint azonban évek óta nincs szükség gyűlöletbeszéd-törvényekre. A Magyar Nemzet szerkesztője úgy véli: ezek többet ártanak, mint használnak a nyilvánosságnak. „Ahhoz, hogy a gyűlöletbeszéd valódi bűntény lehessen, szükség van bizonyos államszervezetre is; egy demokratikus államban, békeidőben ez nem valósulhat meg” – mondta, hozzátéve: az erőszakszervezetek, az állami szervezettség nélkül a gyűlöletbeszéd nem éri el azt a veszélyességi fokot, amely miatt a szólásszabadságot korlátozni kellene.
A Kaliber főszerkesztője nem tartja kizártnak, azt, hogy Ruszin-Szendi még a honvédség felsővezetőjeként kapott engedélyt önvédelmi célú rövid lőfegyver tartására, ami öt évig érvényes.
Lomnici Zoltán azt is elmondta, mi vonatkozik a közterületen vagy nyilvános helyen való fegyverviselésre.
A Tv2 nézőit sértegették.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
Az új szakasz átadása azt is jelenti, hogy Körmendtől egészen az A2-es autópályáig gyorsforgalmi úton autózhatunk a jövőben.
Meg akarták ölni Kathleen Stock feminista filozófust, akit sokan transzellenesnek tekintenek. A Charlie Kirk elleni merénylet kapcsán ő maga számolt be arról, hogy a megöléséről és feldarabolásáról fantáziáltak.
A Magyar Nemzethez is eljuttatott fotón is gyanúsan dudorodik valami az egykori vezérkari főnök kabátja alatt.
