Gálik: A politikai napilapoknak végük

Urbán Ágnes a médiapiac helyzetét értékelve a Mérték Médiaelemző és a CivilMédia közös konferenciáján csütörtökön arról beszélt: az általuk elemzett adatok, folyamatok nem új keletűek, nem egyértelműen és kizárólag az új médiatörvényhez köthetőek. A médiapiaci tendenciákat ismertetve leszögezte: azt meghatározza többek között a fogyasztási szokások átalakulása, a válság, a külföldi üzleti modellek változásai – amelyeket többnyire a magyar piac is követ –, valamint a konszolidáció, amelyet szintén a nehéz gazdasági helyzet fokoz.

Urbán Ágnes a közszolgálati médiát, azon belül is elsősorban a televíziózást említve kijelentette: „ideje lenne elgondolkozni azon, hogy milyen közszolgálati televíziót képzelünk magunknak, hiszen felnőtt már úgy egy generáció, hogy számára a közmédia nem opció”. Urbán a médiapiaci tendenciák változásainak okai közé sorolta a magyar tulajdonú médiumok arányának növekedését, és az állami hirdetések piactorzító hatását is, illetve a közéleti tartalmak csökkenését az egyes hírműsorokban.

A legnagyobb lapkiadók elmúlt néhány évének bevételeit ismertetve a Mérték elemzője elmondta: komoly veszteségeket szenvedtek el azok. A két piacvezető kereskedelmi televízió szintén egyenként mintegy 10 milliárd forint értékű bevételtől esett el 2008 és 2011 között. Az Index és az Origo bevételcsökkenése Urbán szerint jól szemlélteti, hogy bár az online-t tartják a jövő médiumainak, és sokan a televízió-fogyasztás rovására olvassák a netes lapokat, nem egyértelmű, hogy ez anyagilag a portálok javára szolgálna.

Az állami reklámköltések hatását az elemző azért tartotta fontosnak kiemelni, mert véleménye szerint az államnak egyre inkább piaci szerepe is van a szabályozási szerep mellett.

Az egyes rádiók elérését és bevételeit ismertetve Urbán arra is felhívta a figyelmet: a két adat között sokszor nincs összefüggés; a Neo FM csődje miatt sem a hallgatótábor alacsonynak egyébként sem mondható száma okolható.

Médiamenedzserek kijelentéseit idézve Urbán prezentációjában olyan mondatokat emelt ki, mint hogy „aki a pénzt adja, az mondja meg, hogy merre van az előre”, „nagy bátorság kell ma a baloldali médiában hirdetni”, valamint hogy „az ügynökségi piac rettentő korrupt”. Urbán ezekkel kapcsolatban leszögezte: egyáltalán nem lehet állítani, hogy ezek a tendenciák az új médiatörvényhez lennének köthetőek.

A szakember szerint tisztázni kell, mi a médiaszabályozás célja; hol van a szabályozás határa; milyen gyorsan kell reagálni a piaci, valamint a technológiai folyamatokra; továbbá hogy milyen módszertanra van szükség.

„Vannak politikai ciklusoktól független trendek, amelyek megkérdőjeleztek már egy-két üzleti modellt vagy iparágat” – reagált az elhangzottakra Gálik Mihály. A politikai napilapnak, mint terméknek, szintén a politikától függetlenül vége – szögezte le. A szakember szerint a rádiózásban kialakult üzleti modell – amelyben a bevételek nagy része a reklámokból származnak - szintén fenntarthatatlan.

Csuday Gábor a Kreatív részéről arról beszélt: a napilapok szerepét lassan tényleg átveszik az online oldalak, de a két fogyasztói tábor mégsem egyezik, sokan pedig kiszorulnak az online tájékozódásból. Gálik erre azt felelte: a fiatalok lemorzsolódása a közéleti napilapok olvasótáborából mérhetetlenül nagy csapás. „A fogyasztók legértékesebb szegmense esik így ki” – jegyezte meg. Gálik szerint a Népszabadság nem véletlenül most került zűrbe, az új generáció nem akar közéleti-politikai újságot olvasni, és itt saját gyermekét hozta fel példaként. Az ilyen lapokat másrészt a legdrágább előállítani, ezért duplán nagy rajtuk a nyomás – tette hozzá.

Urbán mindehhez hozzátette: egyre inkább szöveges tartalmakban kell gondolkodni, kérdés viszont, hogy azt ki fogja finanszírozni.