David Pressman lehetséges utódja is bevédte Orbán Balázst: „Valakit azért törölni, mert nem tetszik a hite és az értékei, elfogadhatatlan”
Bryan E. Leib szerint a woke-vírus Amerikában az egyetemi kampuszokon vert gyökeret.
Fokasz Nikosz, az ELTE szociológiai tanszékének vezetője, Semjén Zsolt egykori professzora kijelentette: nincs Semjén-féle plágiumügy, a miniszterelnök-helyettes ellen valójában politikai támadás zajlik.
Nincs Semjén-féle plágiumügy, és nem tudok arról, hogy az egyetem bármiféle vizsgálatot folytatna - jelentette ki Fokasz Nikosz, az ELTE szociológiai tanszékének vezetője szerdán az MTI-nek. Az egyetemi tanár– akinek a miniszterelnök-helyettes a tanítványa volt– szerint a Népszabadság előző napi cikke alapján félreérthető kép alakult ki. Jelezte: éppen külföldi útjáról tért vissza, és nem tudott arról, hogy a nevével összekapcsolva jelenik meg írás.
Fokasz Nikosz úgy fogalmazott: a véleménye teljes egészében megegyezik Hiller István, volt oktatási miniszter véleményével, aki azt mondta, hogy ez egy sikertelen felmelegítése egy korábbi kísérletnek. A dolog egy lapon sem említhető Schmitt Pál ügyével – jelentette ki. A tanszékvezető határozott álláspontja, hogy Semjén-féle plágiumügy nincs. Úgy fogalmazott: Semjén-ügy nincs, médiaügy van. Az igazságkeresés álcája mellett politikai támadás indult valaki ellen. A politikai vita teljesen megengedett, lehet bárkit bírálni, és egy politikusnak ezt el is kell tudnia viselni. Ezt azonban nem kellene egy másik területhez kapcsolva igazságkeresésnek álcázni vélte.
Fokasz Nikosz azzal kapcsolatban, hogy az egyetem bármiféle vizsgálatot folytatna, azt mondta: erről nem értesült a kar vezetésétől, ugyanakkor ő ebben nem illetékes. Megjegyezte: Semjén Zsolt a tanítványa volt, és nagyon jó emlékeket őriz róla, és ezt a véleményét akkor sem hajlandó megváltoztatni, ha esetleg azóta bizonyos konkrét politikai nézetekben az álláspontjuk „nem lenne azonos”. A szociológiai diplomamunkájáról elmondta: ritka, de nem rendkívüli, hogy két bíráló ennyire eltérően ítélje meg a dolgozatot, és az egyik elégtelent, a másik jelest adjon. Az ő témavezetői gyakorlatában is volt erre példa.
Nagyon sokszor műfaji problémák vannak, és Semjén Zsolt esetében, a tanszékvezető információi szerint, az elégtelent adó bíráló, azt kifogásolta, hogy döntően teológiai értekezés volt. Ez a szellemi teljesítményt nem feltétlenül minősíti – tette hozzá. Ugyanakkor ilyen esetekben az a gyakorlat, hogy kiadják egy harmadik bírálónak a dolgozatot, aki jóra értékelte azt. Ezt követően a szóbeli államvizsgán Semjén Zsolt kiválóan megfelelt, és minden kérdésre érdemben válaszolt – hangsúlyozta. Fokasz Nikosz a politikus doktori munkájára is kitért, és azt mondta: egy bírálat nem abból áll, hogy agyondicsérik a jelöltet, és ezután bocsátják tovább. A bírálók alapos észrevételeket tesznek, ezzel tisztelik meg a jelöltet, hogy miben lehet javítani a dolgozatot.
Semjén Zsolt hétfőn közzétette 1990-ben kelt doktori dolgozatát és az átminősítéséről szóló hivatalos okiratot, valamint az ELTE-re, 1992-ben készített szociológia szakdolgozatát a kormányzati portálon azzal összefüggésben, hogy a hvg.hu vasárnap Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül címmel közölt cikket, hétfőn pedig azt írta, hogy a KDNP-s politikus 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője politikai provokációnak minősítette a portál közlését.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi tudományos fokozatát PhD-vé. A nol.hu Semjén doktor közel járt a bukáshoz címmel jelentetett meg kedden egy cikket, amelyben azt írták: a Népszabadság úgy értesült, „a KDNP-s miniszterelnök-helyettes szociológiai szakdolgozatát – amelyet saját, a minap plágiumgyanúba keveredett disszertációját »újrahasznosítva« készített – az első opponens nem tartotta védésre alkalmasnak”. Az ELTE szociológiai tanszékének vezetője által felidézett esetnek ugyanakkor nincs köze a plágiumvádhoz: a dolgozattal kapcsolatos, „szélsőségesen eltérő” értékelések inkább a speciális témaválasztás miatt születtek – tették hozzá.