Visszadobhatja a komolytalannak ítélt javaslatokat a házelnök

Kövér László házelnök állásfoglalást kért arról, hogy élhet-e az indítvány visszautasításának jogával, amennyiben úgy látja, hogy egy törvényjavaslat tárgyalásra és határozathozatalra alkalmatlan. Az Országgyűlés elnöke két előterjesztést mellékelt leveléhez: az egyik az LMP-s Schiffer András és Szél Bernadett „feudális jellegű jogviszonyok megszüntetéséről” szóló törvényjavaslata, amely szerint közmunkások és rabok nem dolgozhatnának állami és önkormányzati vezetők, képviselők földjein vagy üzemeiben; a másik pedig az MSZP-s Szanyi Tibornak az előzetes választási feliratkozásról benyújtott ironizáló javaslata.    

Az alkotmányügyi bizottság általános érvényű állásfoglalásában azt állapította meg, hogy a házelnöknek – az országgyűlési törvényben foglalt feladatából következően – joga és kötelessége a „nyilvánvalóan komolytalan és sértő tartalmú” indítványok visszautasítása. Az állásfoglalást a fideszes és KDNP-s bizottsági tagok támogatták, a Jobbik elutasította, az MSZP-s képviselők pedig nem vettek részt a szavazásban.    

Salamon László, az alkotmányügyi bizottság KDNP-s elnöke a vitában azzal érvelt, hogy az ilyen indítványok tárgyalása nem egyeztethető össze az Országgyűlés tekintélyével. A jobbikos Staudt Gábor ugyanakkor úgy vélte, az alkotmányügyi bizottság el tudja dönteni, hogy mi tárgyalható és mi nem, mi sérti az Országgyűlés tekintélyét és mi nem, ezért nem kellene az Országgyűlés elnökének jogkörét tágítani. Az MSZP-s Bárándy Gergely az ellenzéki képviselői jogok ismételt szűkítésének minősítette az állásfoglalás elfogadását, ami szerinte visszaélésekre adhat lehetőséget, hiszen az elnök mindenféle jogorvoslat nélkül az összes olyan indítványt elutasíthatja, amit sértőnek gondol. Szerinte egyébként erre rögtön példa az LMP javaslata, amelyet „nyugodtan komolyan lehet venni”. A fideszes Turi-Kovács Béla elismerte, hogy a komolytalanság megítélése „ízlés és egyfajta értékelés kérdése”, ezért azt vetette fel, hogy a visszautasítás ellen a házbizottságtól lehessen „reparációt” kérni. Frakciótársa, Gulyás Gergely viszont azzal érvelt: bízni kell abban, hogy a házelnök a nyilvánvalóan komolytalan és sértő indítványokat meg tudja ítélni.