Jáczku Tamás előadásában kifejtette, hogy egyelőre – bár az Európai Unió is kiemelten kezeli az ifjúsági munkanélküliség problémáját – nincs olyan megbízható recept, amellyel a pályakezdők problémáit kezelni lehetne. Hozzátette: mivel a fő probléma az előrejelzések hiánya – vagyis a fiatalok nem tudják tanulmányaik megkezdésekor, hogy piacképes képzettséget kapnak-e néhány év múlva –, az NGM-en belül megalakult egy főosztály, ahol egy előrejelző-rendszert szeretnének kialakítani. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az idén az első negyedévben a 15-24 éves alapfokú végzettségűek foglalkoztatottsági rátája mindössze 4,9 százalék volt Magyarországon, míg az európai uniós átlag 19,4 százalék volt. A közép- és felsőfokú végzettségűek tekintetében jobban teljesít Magyarország, de még így is van elmaradása az uniós átlaghoz képest.
A kormány aktív munkaerő-piaci intézkedései közül Jáczku Tamás kiemelte, hogy a kabinet a gazdaságilag aktívabb régiókban az álláskeresést és az elsődleges munkaerőpiacon történő munkavállalást ösztönzi, míg a hátrányos helyzetű térségekben értékteremtő, többletkompetenciákat eredményező közfoglalkoztatást kínál. Hozzáfűzte, hogy 2010 óta átláthatóbbá, egyszerűbbé vált a foglalkoztatási célú támogatások rendszere, célzottabbá tették a munkaerő-piaci képzések támogatását, illetve átalakították a szakképzést, és a mobilitást ösztönző intézkedéseket hoztak. Jövőre pedig elindul a munkahelyvédelmi akcióterv. Szólt arról is, hogy a kormány Első munkahely garancia programja is a fiatalok elhelyezkedését segíti, ezenkívül a fiatalok vállalkozóvá válását is támogatja a kormány 7 milliárd forintból, a Vidékfejlesztési Minisztérium pedig 4 milliárdos keretösszegű támogatási programjával segíti a fiatal gazdák indulását.