A Benes-dekrétumokról kérdezik az EB-t magyar EP-képviselők

Kérdéssel fordul az Európai Bizottsághoz három magyar európai parlamenti képviselő a második világháború után született csehszlovák elnöki rendeletek, az úgynevezett Benes-dekrétumok ügyében – tudatta pénteken a magyar néppárti delegáció. A bizottságnak írt levélben Bagó Zoltán, a Fidesz, valamint Mészáros Alajos, a szlovákiai Magyar Koalíció pártja képviselője, továbbá Tőkés László azt kérdezi a testülettől, mikor kötelezi arra Szlovákiát, hogy a diszkriminatív rendeleteket távolítsa el jogrendjéből. A politikusok levelükben ismertetik, hogy a pozsonyi parlament 2007-ben határozatot fogadott el arról, hogy a Benes-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részét képezik. Ezzel a magyar képviselők szerint Szlovákia „megváltoztathatatlannak és sérthetetlennek fogad el egy olyan jogszabálycsomagot, mely hemzseg a kollektív bűnösség és a faji megkülönböztetés elvét érvényesítő rendelkezésektől”.

Levelükben a képviselők megdöbbentőnek és érthetetlennek nevezik, hogy miként szeretne a bizottság „Több Európát”, „míg közvetve az EU-ban súlyos faji szegregációs, a nürnbergi törvények logikáját idéző jogszabályok vannak mind a mai napig hatályban”, ráadásul a képviselők arra is rámutatnak, hogy a nemzetközi jog alapelvei, az emberi jogi egyezmények, a lisszaboni szerződés és az uniós alapjogi charta mellett az EP jelentései és határozatai is mind kimondják a diszkrimináció tilalmának elvét, amelyet a Benes-dekrétumok a képviselők szerint súlyosan sértenek. Az aláírók kijelentik, hogy a második világháborút lezáró békeszerződés érvényességéhez nem férhet kétség, de a szlovák parlament 2007-es határozata sem erre, hanem Edvard Benes rendeleteinek a megerősítésére irányult, miközben Bagó, Mészáros és Tőkés szerint a szlovák jogalkotók tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a dekrétumok közül 20 diszkriminatív.

Bagó Zoltán, Mészáros Alajos és Tőkés László szerint éppen a 2007-es pozsonyi parlamenti határozat miatt nem elfogadható sem Szlovákia, sem az Európai Bizottság azon véleménye, hogy ezek történelmi dokumentumok, hiszen a levél írói szerint egyértelmű, hogy egy jogállam élő jogforrását a hatályos joganyag testesíti meg, márpedig jelen esetben Szlovákia nem a történelmi dokumentumok közé, hanem az élő jogrendszerének részévé tette a régi diszkriminatív szabályokat - vélik a képviselők, akik úgy ítélik meg, hogy ezzel a jogi aktussal Pozsony átlépte és megsértette mind a visszaható hatály tilalmának, mind a jogbiztonság követelményének az elvét. Ezért a három néppárti képviselő azzal a kérdéssel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy meddig kívánja ezt a jogsértést tolerálni, illetve mikor kötelezi végre Szlovákiát arra, hogy távolítsa el jogrendjéből a 20 diszkriminatív Benes-dekrétumot, amelyeket 2007-ben még meg is erősített.

Frissítés

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője közleményében tudatta, hogy a Benes-dekrétumok ügye 2007 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan szerepel az Európai Parlament napirendjén. A képviselő ismerteti, hogy amikor 2007-ben a pozsonyi parlament megerősítette a Benes-dekrétumok érvényességét, tényfeltáró bizottság utazott Pozsonyba, amelynek tagjaként ő már akkor tiltakozását fejezte ki a dekrétumok megerősítése ellen. Tabajdi felidézi: idén szeptemberben az EP petíciós bizottságában néppárti és szocialista közös fellépéssel sikerült elérni, hogy a téma az Európai Parlament napirendjén maradjon. „Folyamatos politikai nyomás alatt kell tartani az Európai Bizottságot, azt hangsúlyozva, hogy nem történelmi kérdésről, hanem az uniós alapértékek megsértéséről van szó” – zárja közleményét a szocialista politikus.