Örmények tüntettek a prágai és a berlini magyar nagykövetség előtt

2012. szeptember 08. 17:45

Prágában mintegy hatvan-hetven, Berlinben száz örmény tiltakozott szombaton délután az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt, Ramil Safarov azeri katonatiszt kiadatása ellen a magyar nagykövetségek előtt.

2012. szeptember 08. 17:45

A berlini tüntetést a németországi örmények központi tanácsa (ZAD) – a németországi örmény közösségeket összefogó szervezet – és a népirtások feltárásáért küzdő német szervezet, az elismerés munkacsoport (AGA) szervezte. A résztvevők közül többen transzparenseket tartottak a magasba, ezeken egyebek mellett az állt, hogy „az örmények bocsánatkérést várnak Budapestről”, és „Magyarország megsérti az európai alapértékeket”, illetve „Európához tartozik még Magyarország?”.

Tessa Hofmann, az AGA vezetője beszédében hangsúlyozta: fel kell állítani egy független testületet a kiadatási ügy kivizsgálására. A mintegy másfél órás, békés tüntetés szervezői arról tájékoztattak: a berlini demonstráció mellett a müncheni magyar főkonzulátus előtt is tüntetést tartanak. Azat Ordukhanyan, a ZAD elnöke kijelentette: „Nem az örmény néppel évszázados barátságban álló magyar nép ellen, hanem a budapesti kormány ellen tüntetnek”.

A magyar kormány – mint fogalmazott – „Ramil Safarov kiadatásával elfogadhatatlan és az európai alapértékekkel összeegyeztethetetlen lépést tett. Ugyanakkor a budapesti vezetés szerinte még helyrehozhatja a hibát. „Az a legkevesebb, hogy Magyarország elismeri Hegyi Karabahot” – tette hozzá. Az elnök közölte: a két németországi demonstráció „csak a kezdet”, a közeljövőben tiltakozó akciók sorát indítják el.

A prágai tiltakozó akciót, amelyet a Csehországban élő örmények egyesületei szerveztek, a cseh rendőrség a helyszínen biztosította. A mintegy másfél órás tüntetés békésen, rendbontás nélkül zajlott le. A résztvevők különféle jelszavakat skandáltak és örmény zászlókat emeltek a magasba – mondta el Buczkó István ideiglenes ügyvivő. Hozzátette: munkaszüneti nap lévén, a nagykövetség épülete zárva volt.

Semmiféle petíció átadására nem került sor. A különböző transzparenseken az örmények kifogásolták Magyarország döntését Safarov kiadatásáról, és bírálták Azerbajdzsán eljárását. Csehországban a becslések szerint mintegy 3-4 ezer örmény él.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 252 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Soma
2012. szeptember 09. 14:54
Jó PR az ottani "demokratáknak". Az örmény gyalogok élete ettől nem változik meg! Remélem, akadnak, akik ebben a felfordulásban józan eszükkel a család mellé állnak.
ciseaux
2012. szeptember 09. 12:01
Ha az örmények, akikkel történelmi sorstársak vagyunk több szempontból is, akikkel kitűnő történelmi kapcsolataink voltak és lesznek is, várnának 5 percet, elszámolnának 10-ig, mielőtt fölforr az agyvizük és kimennek valami magyar konzulátus/követség elé kiabálni...Mert láthatóan házat tévesztenek! Az azeriek képviseletei elé kéne menniük. Mert lehet, hogy a magyar külügy hülyék és balekok gyülekezete (mert ugye milyen jól alakulnak a szlovák-román-szerb-EU kapcsolataink!), de akkor sem a magyar nemzetet kell okolniuk, mert átverte őket a cseles-hazudozó-opportunista ázsiai szomszédjuk. Ténbyleg, miért nem Örményországnak adtuk ki a szociopata baltást?
öszödibeszéd
2012. szeptember 09. 07:43
A magyar baloldali értelmiség és a Milla Berlin ellen menetel! Egy újabb jól megszerkesztett összefoglaló, amiből a lényeget szerkeszti KI és hallgatja el ez a manipulatív Mandiner, azt, hogy az egész baloldali rasszista tüntetéshullám fölösleges volt, előbb kellett volna kikérni az EU legnagyobb államának a véleményét, a berlini világvezető külpolitika ui. nem talál kivetnivalót a magyar kormány lépésében. http://mno.hu/kulfold/safarov-ugy-a-nemetek-johiszemunek-tartjak-a-magyar-dontest-1104209
kjkj945
2012. szeptember 09. 07:35
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyi-Karabah 1923. július 7-én utóbbin belül autonóm státust kapott Hegyi-Karabah Autonóm Terület néven. 1988-ban az addig elnyomott feszültség felszínre tört. Februárban a hegyi-karabahi örmények tüntetéseken követelték az Örményországgal való egyesülést, amit február 20-án a terület tanácsa hivatalosan is kezdeményezte ezt az azeri és az örmény törvényhozásnál 1991 szeptemberében Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsánból, amit az katonai erővel próbált meg megakadályozni A háború előtt még a lakosság több mint 20%-a azeri volt, mára azonban csaknem kizárólag örmények lakják.[2] A lakosság túlnyomó többsége 95%-a örmény.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!