Csak dohányboltban lesz árulható a cigaretta

Az Országgyűlés fideszes javaslatra – 244 kormánypárti igen szavazattal, 36 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett – hagyta jóvá a jogszabályt, amely szerint a jövő június 1-től csak koncessziós szerződés alapján működő kereskedők (egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok) árulhatnak cigarettát. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni.

A koncessziós pályázatokat az összes magyarországi településen kiírják. A kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként pedig további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A törvény ugyanakkor a kétezresnél kisebb településeken lehetővé teszi, hogy ne dohányboltban, hanem más üzletben, de elkülönített helyen áruljanak dohánytermékeket. Erre ad lehetőséget akkor is, ha a nyilvános pályázat eredménytelen, ekkor a dohánytermékeket egy százszázalékos állami tulajdonban lévő nonprofit részvénytársaság kínálhatja, akár mozgóboltban. Az indoklás szerint erre a kistelepüléseken lehet szükség. A koncessziós pályázatok kiírására, elbírálására és a szerződés megkötésére a kereskedelemért felelős – vagyis a nemzetgazdasági – miniszter jogosult. A nyilvános pályázatokat idén november 15-ig kell kiírni, eredményüket két hónapon belül hirdetik ki. A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról a szerződés rendelkezik. A dohánytermék-értékesítési koncesszióra pályázók közül előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket és a – legalább három hónapja igazoltan – álláskeresőket, illetve az őket foglalkoztató gazdasági társaságokat. Az értékesítési jogot húsz évre lehet elnyerni, de a korábbi tervekkel szemben akkor sem örökölhető, ha egyéni vállalkozóé.

Egy valakinek legfeljebb öt koncessziós szerződése lehet hatályban, ám azokon a településeken, ahol egynél több dohánybolt van, senki sem birtokolhatja azok több mint kétharmadát. Nem adható ki az engedély, ha a kérelmezővel szemben a megelőző öt évben az adóhatóság egymillió forintnál nagyobb adó- vagy vámbírságot szabott ki, illetve ha harminc napon túli köz- vagy adótartozása van. A jogszabály alapján a vámhatóság öttől ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül értékesít dohányárut. A bírság kétszázezertől tízmillió forintig terjedhet, ha a kiskereskedő az engedélyben foglaltaktól eltér, megsérti a trafiktörvényt, nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét, illetve nem tesz eleget a nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak, vagy hamis adatot tüntet fel. A vámhatóság több okból is visszavonhatja a kereskedő engedélyét, így például akkor, ha egy év alatt legalább háromszor megsérti a kereskedelmi szabályokat. Az árusító helyeken mindössze a Nemzeti Dohánybolt feliratot, valamint a televízióból ismert tizennyolcas karikát lehet és kell feltüntetni, ellenben nem jeleníthető meg dohánytermékekre, illetve a dohányzásra utaló kép.

Újdonság, hogy a törvény nemcsak a fiatalkorúak kiszolgálását tiltja, hanem azt is kimondja, hogy amíg 18 éven aluli az üzletben tartózkodik, addig bárkinek dohányterméket adjanak el. A zárószavazás előtt elfogadott módosítás alapján a repülőtéri vámmentes boltokban továbbra is árulhatnak dohánytermékeket. A törvényjavaslat indoklása közegészségügyi okokkal és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával magyarázta a változásokat. Eszerint a fiatalkorúak most szinte minden utcasarkon hozzájuthatnak a dohánytermékekhez, mivel az élelmiszerboltokban gyakran kiszolgálják őket cigarettával, ugyanis az ellenőrzés és a bírság kockázata „kezelhető”. Ezen változtathat a kormánypártok várakozása szerint, hogy az ellenőrzéseknek ezután sokkal kevesebb elárusító helyre kell korlátozódniuk. Lázár János egy módosító javaslatának indoklásában azt is megemlítette, hogy Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátozzák a dohányterméket áruló üzletek számát. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint ugyanakkor az ésszerű korlátozás nem jelenti azt, hogy a fogyasztók ne tudnának minden településen hozzájutni a dohánytermékekhez, hiszen az országosan mintegy hétezer dohánybolt biztosítja ezt.