Megnyílt a World Press Photo 2012 (WPP) pályázat legjobb képeit felvonultató kiállítás csütörtök este a Néprajzi Múzeumban, ahol a látogató a 2011-es év emlékezetes pillanatait megörökítő 167 képpel találkozhat. A két leghangsúlyosabb téma az arab tavasz, illetve a japán cunami és atomkatasztrófa.
A 21. században a film és a fotó az a két médium, amely a leginkább képes bemutatni, hogyan élnek tőlünk távoli vidékek lakói – mondta a kiállítást megnyitó kultúráért felelős államtitkár. L. Simon László hozzátette, a Magyarországra immár 35 éve rendszeresen eljutó World Press Photo kiállítás is egyfajta kulturális híd szerepét betöltő vállalkozás, amely végigvonul a világ számos pontján, hozzájárulva egymás jobb megértéséhez.
A WPP 2012-es pályázatára 124 ország 5247 fotográfusától több mint 101 ezer felvétel érkezett, ezek közül a nemzetközi zsűri 63 fotóstól 167 képet választott ki. A két leghangsúlyosabb téma az arab tavasz, illetve a japán cunami és atomkatasztrófa. A francia Rémi Ochlik képein például a líbiai polgárháború eseményei követhetők nyomon az utcai és sivatagi harcoktól Moammer Kadhafi kivégzéséig. Megrázó eseményt idéz fel Niclas Hammarström (Svédország) sorozata is, amely Utöya szigetén készült Anders Breivik mészárlása után. Guillaume Herbaut (Franciaország) felvétele nem véres történést ábrázol, mégis vihart kavart, a fotón ugyanis egy félmeztelen ukrán nőjogi aktivista tűnik fel.
Leo Linscheer, a budapesti Holland Nagykövetség kulturális attaséja felidézte, hogy a World Press Photo 1955-ben alakult meg Amszterdamban, olyan független, nonprofit szervezetként, amelynek célja, hogy a fotózsurnalizmus fejlődése mellett elősegítse az információ szabad áramlását.
Erik de Kruijf, a World Press Photo projektmenedzsere arról szólt, hogy a háborúkat, forradalmakat, bűnügyeket bemutató sajtófotók brutalitása miatt sokszor bírált kiállítás nem a fájdalmakkal kívánja szembesíteni a nézőt, hanem az újságírás és a fényképész felelősségéről, demokráciáról, vallásról, társadalomról kívánja elgondolkodtatni a látogatót.
Révész Tamás szervező kiemelte a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megrendezett, október 28-ig látogatható kiállítás idei újdonságát: azt a szobát, amelyben a közönség a WPP hatalmas archívumát böngészheti számítógépeken.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Amennyiben a kormányprogram egy hét késéssel valóban napvilágot lát, az természetesen hírértékű lesz.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
Csík korábban a Momentum színeiben polgármester választáson is megmérette magát. De egy jó ideje már Magyar Péter szekerét tolja, és nem válogat az eszközökben, ha a Tisza-vezérről van szó.
Ennyit ért a rengeteg hergelés.
Ceglédi Zoltán hozta fel a témát, hogy miért engedte el ennyire gyorsan újabb országjárását Magyar Péter.
Javier Milei argentin elnök lenyűgöző éleslátásról, műveltségről és szilárd világnézetről tett tanúbizonyságot egy olyan eseményen, ahol a jelek szerint káosz és tanácstalanság uralkodott a fejekben.
Amennyiben a kormányprogram egy hét késéssel valóban napvilágot lát, az természetesen hírértékű lesz.
Elemzésünkben utánajártunk, mit állapított meg valójában a Századvég kutatása.
