Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Szeptember 1-jén lép hatályba az a jogszabály-módosítás, amely szűkíti a Kúria előtti felülvizsgálati jogot. A jogalkotó célja a változtatással az volt, hogy a legfőbb bírói testület valóban rendkívüli jogorvoslati fórumként működhessen.
A képviselők 251 igen szavazattal, 49 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el július 8-én Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványának kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit.
A miniszter azzal indokolta a Kúria előtti felülvizsgálati jog szűkítését, hogy a polgári perrendtartás értelmében az jelenleg nagyon széles körben igényelhető, így a jogalkotó eredeti szándékával szemben nem rendkívüli, hanem rendes jogorvoslati lehetőségként szolgál.
A törvénymódosítás több esetben az értékhatár felemelésével szűkíti a felülvizsgálat lehetőségét, és nem lehet majd a Kúriához fordulni a jogerős határozat csupán kamatfizetésre, perköltségre, teljesítési határidőre vagy részletfizetésre vonatkozó rendelkezései miatt sem.
A jövőben a vagyoni jogi perekben csak a hárommillió forint feletti ügyekben lehet a Kúriához fordulni, a közigazgatási ügyekben ez az értékhatár egymillió forint lesz, a munkaügyi perek egy részében pedig akkor nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a vitatott érték nem haladja meg a teljes munkaidőre megállapított kötelező havi minimálbér ötszörösét.