Romák a magyar médiában: Reméljük, hogy feltűnik, hogy itt vagyunk

Egy európai uniós ügyekben tájékozott, a társadalmi felzárkózást ismerő és hitelesen közvetítő roma újságírói közösség megerősödését, és e témák hangsúlyosabb médiafigyelmét kívánta elérni az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Külügyminisztérium közös projektje. Az Európai Unió által finanszírozott programban 2012 márciusa és augusztusa között tíz roma fiatal kapott lehetőséget, hogy részt vegyen a Független Médiaközpont több mint 100 órás, elméleti és gyakorlati elemeket ötvöző felkészítésén, és tudását a legnagyobb magyar médiumok egyikében tesztelje.

Köztük volt Kuti Vilmos is, aki a Népszava mellett a Mandinernél is gyakornokoskodott, hogy megmutassa tudását. A Független Médiaközpontnál hosszabb ideje borújságírással foglalkozó fiatal a Mandiner.bor oldalon publikálhatta pinceriportjait az elmúlt fél év során. „Egy ideje nyomon követtem a Mandiner borrovatának erősödését, és szerettem volna részt venni a népszerűsítésben” – mondta Kuti, megjegyezve: az is tetszett neki, hogy a szerkesztőségben állandó a jó hangulat.

A leghasznosabb kapcsolati háló

Kuti Vilmos és kilenc társa a szerkesztőségi munkák mellett az Európai Unióval kapcsolatos és újságírói szempontból fontos ismereteket; az uniós roma stratégiát és az ehhez illeszkedő magyarországi roma stratégiát, valamint a társadalmi integráció kiemelt területeit ismerhették meg a médiaközpont kurzusai során. Külön előadás-sorozat foglalkozott a roma kultúrával, történettel és a releváns kutatásokkal, a roma újságírók szerepével – írja sajtóközleményében a Független Médiaközpont.

Móricz Ilona, a médiaközpont igazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón azt is elmondta: a résztvevők többek között Andor Lászlóval, Martonyi Jánossal, Győri Enikővel, Sztojka Attilával, és számos parlamenti képviselővel is megismerkedhettek, emellett pedig több államtitkárságon, és nagyobb intézményben is jártak. „A találkozók szervezése során olyan kulcsterületekre koncentráltunk, amelyek egy újságíró számára fontosak lehetnek” – fogalmazott Móricz. Orsós Róbert, a program egyik résztvevője elmondta, a szervezőknek köszönhetően olyan kapcsolatokat alakíthatott ki, amelyek végigkísérhetik őt újságírói munkája során.

Irány Brüsszel

Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője, következő hírrel köszöntötte a sajtótájékoztatón megjelent, a programban részt vett diákokat: „a projekt elején egyik első kérdésetek volt, hogy mikor megyünk Brüsszelbe; mára tartogattam a választ: ősszel ott várunk titeket sajtótanfolyamra”. Az utazás célja, hogy az itthon szerzett ismereteken túl a fiatalok a gyakorlatban is megismerhessék az EU-s intézmények munkáját – mondta, hozzátéve: a diákok elsősorban a központi sajtórészleggel, a bizottság részéről pedig az uniós roma stratégiáért felelős biztosokkal találkoznak majd. „Nemcsak oklevelet kaptok, hanem egy repülőjegyet is.” Dr. Szűcs Tamás azt is megjegyezte: reméli, hogy az újságíróvá lett roma csapat valamilyen módon példaként tud szolgálni tágabb környezetének. Dr. Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium Sajtó Főosztályának vezetője azt közölte a fiatalokkal: hamarosan VIP jegyet kapnak a szeptemberben a Dohány utcai zsinagógában tartandó Raoul Wallenberg megemlékezésre is.

Sztojka Attila arról beszélt: véleménye szerint a felzárkózást csak széleskörű társadalmi összefogással lehet kezelni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese leszögezte: „a mai nap is azt bizonyítja, hogy az együttműködéssel fontos eredményeket lehet elérni”. Sztojka Attila a program fenntarthatóságának fontosságát is kiemelte, és kijelentette: remélik, hogy az államtitkárságon is hamarosan munkába áll egy végzett sajtós munkatárs.

Összetartanának

A gyakornokok a Duna Televízió, a Gazdasági Rádió, a Heti Válasz Online, a hír24, a HVG, a Magyar Katolikus Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda, a Népszabadság, a Népszava Online, az Origo, és a Mandiner szerkesztőségeiben gyarapították tapasztalataikat. Hárman közülük eddigi helyükön dolgoznak tovább, ketten kommunikációs munkakörben kaptak állást. „A többiekben is nagyon bízunk” – jegyezte meg Móricz, miután kiemelte a közszolgálati média nyitottságának fontosságát. Kuti Vilmos a jövőre vonatkozó terveivel kapcsolatban annyit mondott: operatőr társával együtt szívesen elindítanák a Mandiner videórovatát.

A sajtótájékoztató végén Rácz Tibor, a program egyik roma résztvevője azt mondta: az elmúlt hónapokban segítséget kapott annak megvalósítására, amire „napilapos újságíróként” nem biztos, hogy lehetősége lett volna. „A vég, ami most eljött, az egy kezdet mindannyiunknak” – fogalmazott, hozzátéve: bízik abban, hogy „előbb-utóbb nagy nevek leszünk mindannyian, és nem merülünk a feledés homályába”. Rácz kiemelte: reméli, hogy „feltűnik, hogy romák – vagy cigányok, mert így is lehet mondani – is dolgoznak a magyar médiában, és meg lehet keresni, fel lehet karolni őket”. Mint mondta, őt és kilenc társát is rávezették egy útra, azt viszont maguk járták be. Társa, Balogh Viktória később hozzáfűzte: a jövő lehetőségei minden embernek fontosak, de a romáknak még inkább. „Nem kell minket integrálni, magunktól is megy ez, csak kell egy lehetőség” – zárta.

„Nehéz helyzeteket hoz most elő a magyar élet, és erről is megpróbálunk hitelesen tájékoztatni – úgy, ahogy más talán nem tudná megközelíteni ezt a témát” – folytatta Rácz, aki a HVG-nél helyezkedett el. „Az lenne a legjobb, ha sokkal több olyan embert találnának mint mi, és kicsit megnyílnának a kapuk” – fogalmazott.

A tájékoztatón elhangzott: az idén 50 ezer euróból megvalósult romaprogramot a szervezők folytatásra érdemesnek ítélték. „Én is örülnék, ha folytatódna az EU-s együttműködés, mert nagy terveink vannak” – árulta el Rácz Tibor. „Szeretnénk, ha együtt maradhatnánk, még abban is gondolkodtunk, hogy a nehéz hazai médiahelyzet ellenére egy hírügynökséget hozunk létre” – közölte. Hozzátette: „tudom, hogy ez  egy bazi nagy feladat, de álomnak nem rossz, és ha ehhez az EU egy raklap pénzzel hozzá tudna járulni, az sem lenne rossz”. Kiegészítette: „persze, megdolgoznánk érte”.