A brüsszeli EU-csúcson — amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte — az európai uniós tagországok állam- és kormányfői megállapodtak egy gazdasági növekedést szolgáló intézkedéscsomagban, valamint abban az eljárásban, amelynek keretében kidolgozzák a gazdasági és pénzügyi uniót kiteljesítő folyamat lépéseit.
Megállapodás született egy olyan mechanizmus felállításáról, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül tőkésítsék fel a bajba jutott bankokat. A 17 országból álló euróövezet vezetői döntöttek arról is, hogy az Európai Központi Bank bevonásával közös bankfelügyeleti rendszert állítanak fel. Jóváhagyták a csatlakozási tárgyalások megkezdését Montenegró és az EU között.
Orbán Viktor a pénteken véget ért tanácskozás után újságíróknak azt mondta, hogy a csúcstalálkozó eredményei alkalmasak a magyarok önbizalmának növelésére. A kormányfő felhívta a figyelmet: a csúcs központi gondolata volt, hogy a bank-, válság- és tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete tehát összhangban van a magyar törekvésekkel — mondta.
A miniszterelnök — aki nyilatkozatában kiállt a kohéziós politika fenntartása mellett — rögzítette, hogy Magyarország visszautasította az európai uniós ajánlások egy részét, és nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerüljön át.
Megerősítette: Magyarország egyszerre kívánja csökkenteni az államadósságot és növelni a versenyképességet. A gazdasági növekedési célokat olyan eszközökkel akarja elérni, amelyek nem növelik az államadósságot.
A miniszterelnök beszélni fog az aktuális gazdasági-költségvetési kérdésekről is. Az Országgyűlés pénteken zárta le a — a rendhagyó módon ősz helyett idén már június közepén beterjesztett — jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslat általános vitáját, az előterjesztés részletes vitája a jövő pénteki ülés napirendjén szerepel.
Orbán Viktor május elején kérte a kormánypárti frakciószövetséget, hogy még a nyári szünet előtt fogadja el a Ház a büdzsé sarokszámait. A kormány törvényjavaslata GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánnyal, 4,2 százalékos inflációval és 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol. Ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter — aki az emelkedés költségvetésének nevezte a 2013-as büdzsét — később a munka világát érintő 300 milliárd forintos tehercsökkentő csomag miatt nem zárta ki a 2 százalékos növekedés lehetőségét sem.