Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
A francia lap cikke szerint a Horthy-korszak szimbólumainak előtérbe helyezése csak erősítheti az Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta Európát jellemző nyugtalanságot.
„Magyarországon a fasiszta múltat tünteti ki a jobboldal” címmel írt cikket Florence La Bruyère a Libération-ban. „Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta nyugtalanítja Európát” - írta La Bruyère. „Ezt pedig a Horthy-korszak szimbólumainak előtérbe helyezése csak erősítheti.” A cikk beszámolt arról, hogy Horthy 1920 és 1944 között volt kormányzó, szövetséget kötött Hitlerrel, hogy a Trianon után elvesztett területeket visszaszerezhesse – ennek érdekében pedig közel fél millió magyar zsidó deportálásától sem riadt vissza. Kifejtette, hogy Horthy idejében szinte minden város rendelkezett Horthy-körúttal vagy Mussolini térrel, de a kormányzónak sosem volt szobra Budapesten. „Ám a Horthy által alapított Vitézi Rend, melynek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is tagja, most változtat ezen” – írta La Bruyère.
A francia lap írása megemlítette, hogy a Vitézi Rend jótékonysági bált rendezett májusban egy Horthy-lovasszobor felállítása érdekében, mely eseményt fideszes személyiségek is pártfogolták, és hozzátette, hogy a Horthy-kultusz restaurációjához több város is hozzájárul, ki egy emléktáblával, ki egy szoborral. A cikk idézte Gerő András történészt, aki szerint a Horthy-kultusz felélesztésének kísérlete nem a Fidesztől származik, de nem is helyezkednek szembe vele. Említésre került Károlyi Mihály szobrának eltávolítása is a Kossuth-térről. La Bruyère kifejtette, hogy Károlyi tiltakozott a zsidók kivégzése ellen, de a szélsőjobboldal szemében fekete báránynak számít, ugyanis azzal vádolják, hogy 1919-ben elősegítette a kommunisták hatalomra jutását. A cikk szerint a szobor eltávolításával a jobboldal megtette azt, amire a szélsőjobboldal már régóta vágyott.
A Libération beszámolt arról is, hogy az Alaptörvény szerint Magyarország 1944 és 1990 között minden autonómiáját elvesztette: „Valójában azonban az 1945 és 1948 közötti időszakot demokratizálódás jellemzi olyan intézkedésekkel, mint például az általános választójog bevezetése vagy a földosztás” – írta La Bruyère. Végül beszámolt Nyirő József újratemetésének kísérletéről, és idézte Kövér László szavait, aki barátságtalannak, civilizálatlannak és barbárnak titulálta a román kormány magatartását az újratemetés ügyében. A cikk hozzátette, hogy a temetéssel a jobboldal a romániai magyar kisebbség nacionalizmusát szerette volna feléleszteni, akik részt vehetnek a 2014-es választásokon. „Szavazataik pedig segíthetnek Orbán Viktornak megtartani miniszterelnöki pozícióját” – írta a cikk. Az ügy nagy felháborodást keltett a parlamentben, ahol Vadai Ágnes feltette a kérdést: „Meddig mennek még el a Horthy-kultusz feltámasztásában? A végén Szálasit is rehabilitálni fogják?” – idézi a lap írását a Médianéző.