Az Ipsos júliusi felmérése szerint a megkérdezettek csupán 34 százaléka venne részt biztosan egy választáson. További 18 százaléknyian mondták azt, hogy valószínűleg elmennének szavazni. Csökkent a Fidesz, az MSZP és az LMP támogatottsága, a DK stagnál, a Jobbik viszont valamelyest erősödött.
Az Ipsos legfrissebb, júliusi közvélemény-kutatása szerint a nyár közepére kifejezetten alacsonnyá vált a választói aktivitás, ugyanis mindössze 34 százalékuk venne részt egy szavazáson. Felmérésük szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 33 százalékos, az MSZP 30 százalékos támogatást élvez, míg a Jobbik a szavazatok 22 százalékát, az LMP pedig 8 százalékát kapná, a Demokratikus Koalíció pedig egy százalékkal maradna el a parlamentbe kerüléstől.
Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója kiemelte: a teljes népesség körében a Fidesznek és az MSZP-nek is 1-1 százalékponttal csökkent a támogatottsága az előző hónaphoz képest, vagyis a kormánypárt népszerűsége 16 százalékos, a szocialistáké pedig 14 százalékos. Ennél valamivel nagyobb az LMP vesztesége, az eddig mért legmagasabb, júniusi 6 százalékosról 4 százalékosra szűkült a bázisa. A Demokratikus Koalíció támogatottsága a legstabilabb, lényegében megalakulása óta a népesség 2 százaléka áll mögötte. Az Ipsos felmérése szerint az elmúlt hónapban valamelyest erősödött a Jobbik, a pártot ezúttal a választásra jogosultak 10 százaléka preferálja, míg a pártoktól távolságot tartók aránya 49 százalékról 51 százalékra emelkedett.
A cég adatai szerint májusban, júniusban az emberek 40 százaléka érzett késztetést arra, hogy választási résztvevő legyen, most ennél jóval kevesebben, 34 százaléknyian. Závecz kiemeli továbbá, hogy most júliusban az „egyharmados elszánt csoport mellett” még további 18 százaléknyian utaltak arra, ha nem is teljes bizonyossággal, de nagy valószínűséggel elmennének egy szavazásra. A kutatás alapján különösképpen a fiatalok, az alacsony iskolázottságúak és a szakképzetlenek számítanak rendkívül passzívnak.
Az Ipsos szerint a pártoknak „saját híveik felrázásra is koncentrálniuk kell, jelenleg ugyanis eléggé enerváltnak tűnnek”, és ebben szinte egyformán állnak. A Fidesz, az MSZP és az LMP támogatóinak 53 százaléka érzi magát annyira elkötelezettnek, hogy meggyőződéssel állítja: akár azonnal leadná a voksát. Závecz megjegyzi: a Jobbik és a DK tábora „valamivel nagyobb lendületben van”, 57 illetve 59 százalékuk menne el egy mostani választásra. Mint megjegyzi, a választópolgárok aktivizálását több körülmény nehezíti: lanyha a politikai érdeklődés, az emberek hattizedét egyáltalán nem kötik le a közélet eseményei, 28 százalékuk közepes mértékben figyel oda a politikai történésekre, és csak 12 százalékuk követi intenzíven a híreket.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A kellemetlen lebukást a párt saját videós anyagának köszönheti.
A Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjének botránya még nem zárult le – írta közösségi oldalán a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
Minden másnál veszélyesebb, ha a magyar baloldal kerül kormányra – fogalmazott a miniszter a közmédia podcast műsorában.
Jó lenne egy erős ellenzék, jó lenne egy kis józanodás a Fidesznek, sok kétharmad után, de így, hogy az ellenzék vezére a legrosszabb, amit el tudunk képzelni, nincs választás.
Az emberek elsöprő többsége Orbánt akarja és nem Pojácát. Fenyegetőzni persze ettől még lehet. Horváth K. József írása.
Úgy látszik, az egykor Magyar Péterért rajongó publicista is kezd kiábrándulni a Tisza Pártból.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
