A magyarországi antiszemitizmusról írt a Libération

„Az antiszemitizmus használatáról Magyarországon” címmel jelent meg Stéphane István Vári cikke a Libération-ban. Vári beszámolt arról, hogy nemrég 50 amerikai képviselő írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy megkérjék, cselekedjen az országban megújuló politikai antiszemitizmus ellen. A szerző azt is megemlítette, hogy júniusban hat zsidó szervezet emelte szavát az ellen, hogy míg Kertész Imre Nobel-díjas zsidó származású magyar író nem szerepel a Nemzeti Alaptantervben, addig négy antiszemita író igen. „Így arra kérték a kormányt, vizsgálja felül az Alaptantervet, és mellőzzék az antiszemita írókat, ám a kormány ezt visszautasította” – írta Vári. Említést tett Nyirő Józsefről, aki „a háború utolsó napjáig hű maradt a nácikhoz” és az „Európát vér által megtisztító Németországot éltette”. A Libération cikke hozzátette, hogy Nyirő is egyike az Alaptantervben lévő antiszemita íróknak, akinek hamvait Romániában szerette volna újratemetni a kormány, ám ezt a román hatóságok nem engedélyezték.

„A Nyirő-megemlékezés fő szervezője pedig nem más volt, mint Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor közeli barátja” – tette hozzá Vári. Kifejtette, hogy az antiszemitizmushoz egy revíziós hagyomány is társul, ugyanis az Orbán-kormány a trianoni békét egy nemzeti katasztrófának tartja, ezért pedig 2010-ben egy Trianon-törvényt vezettek be, amely a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját. „A Nagy-Magyarország mítosza pedig mindenhol jelen van, a külügyminiszter irodájában is, ahol a miniszter európai partnereit fogadja, és ahol Magyarországot a jelenleg szomszédos országokhoz tartozó területekkel ábrázoló térképek lógnak” – olvasható a francia liberális lapban. A cikk szerzője szerint ez olyan, mintha a német külügyminiszter úgy fogadná francia partnereit, hogy közben egy olyan térkép díszeleg a falán, ami Németországot Elzásszal együtt ábrázolja.

Vári szerint az országban újjáéledő Horthy-rendszer alatt elterjedt revíziós beszédek egyik oka az ország rossz gazdasági helyzete, következménye pedig az antiszemitizmus. Hozzátette, hogy ezt a helyzetet a Csatáry-ügy csak ronthatja, miután kiderült, hogy a Fővárosi Főügyészség már tavaly szeptember óta tudott Csatáry hollétéről, mégsem tettek ellene semmit. Vári megemlítette, hogy az IMF delegációja kedden tárgyalásokat folytatott Budapesten egy lehetséges hitelről. „Senki sem kívánhatja, hogy ne kapják meg a hitelt” – írta Vári. „Egy ilyen visszautasítás a magyarokat régi démonaik felé fordíthatja: a nacionalizmus, romaellenesség, antiszemitizmus és a történelmi veszteségekhez való visszanyúlás felé” – idézi a Libération összeállítását a Médianéző.