Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
A német lap mérleget vont az elmúlt két év kormányzásáról. A Der Spiegel megállapította, hogy Magyarország belpolitikailag extrém módon polarizálódott, külpolitikailag pedig izolálódott.
Keno Verseck szerint Orbán Viktor másképp képzelhette el kormányzásának félidei mérlegét. A Der Spiegel cikke felidézte, hogy a választási győzelem idején, 2010-ben Orbán pártja a régi rend bukását és egy új felépítését hirdette meg. A Magyarországon kialakult helyzet alig lehetne szomorúbb – állapította meg a német lap szerzője, majd kijelentette, hogy az ország pénzügyileg romokban hever, gazdaságilag is lejtmenetben van, szociálisan pedig az egyre szélesebb rétegek között terjedő elszegényedés jellemzi. Hozzátette, hogy belpolitikailag extrém módon polarizált, külpolitikailag pedig semelyik másik uniós tagállam sem olyan elszigetelt, mint Magyarország. Hozzátette, hogy mindehhez még Orbán Viktor kellemetlen személyisége is hozzájárul. Emlékeztetett, hogy a Parlamentnek új köztársasági elnököt kellett választania, mert Schmitt Pál – aki szerinte 2010 nyarától hűségesen bólintott rá Orbán Viktor törvényeire – plágiumügye miatt lemondani kényszerült. Áder Jánosról megjegyezte, hogy ő az első olyan elnök, aki nem pártok feletti személyiség, hanem ismert politikai profillal rendelkezik. A cikk szerint ő volt Orbán Viktor jobbkeze, de a választási vereségek miatt „kegyvesztetté” vált.
Verseck hozzátette, hogy Áder olyan törvények előkészítésében tette magát hasznossá, amelyek hosszú távra bebetonozták Orbán Viktort és pártját. A német lap szerzője megjegyezte, hogy a választási törvény a Fidesznek kedvez, az igazságügyi reform pedig az Európai Bizottság bírálatát váltotta ki, mivel szerintük általa a végrehajtó hatalom beavatkozik a bíróság munkájába. Feltétlen lojalitás jellemzi az új államfőt – írja a cikk, mely arra is kitért, hogy mivel Schmitt Pál a 20 hónapos hivatali ideje alatt már több, mint 300 törvényt aláírt, ezért „Orbán hatalmi rendszere” már nagyrészt felépítettnek tekinthető. Megemlítette, hogy az államháztartás szanálására reformcsomagot fogadnak el, valamint különadókat vezetnek be. Ezek közül kiemelte a bankszektort és a telefonálást érintő terheket. Jeskó József elmondta, hogy Orbán Viktorék bevezették az erős kormányzás koncepcióját. Az elmúlt két évben gyakorlatilag minden területen alapvető változtatásokat hajtottak végre, amelyek nagy konfliktusokkal jártak. A kormány retorikájában antikapitalista hangokat üt meg, miközben valójában kifejezetten antiszociális – idézi a cikket a Médianéző.
A cikk arra is kitért, hogy az „unortodox” gazdaságpolitika elemei elbizonytalanították a befektetőket. Hangsúlyozta, hogy az államkötvényekért rekord magas kamatot kell fizetni, a forint árfolyama pedig drámaian esik. Niklai Ákos a MGYOSZ vezetője szerint kiszámíthatóságra lenne szükségük. Keno Verseck megállapította, hogy míg Orbán Viktor a médiatörvény elfogadása óta ígéri az EU-nak, hogy betartják az uniós normákat, eközben otthon más hangot üt meg, a Szovjetunióhoz hasonlítgatja az EU-t. A cikk felidézte, hogy nemrég Orbán Viktor meg tudott egyezni Barrosóval, hogy a Bizottság ne blokkolja tovább az IMF-tárgyalásokat. Kijelentette, hogy harci retorikájával Orbán Viktor az EU-ban elszigetelte és a szakadék felé manőverezte magát. Szerinte nincs olyan kollégája, aki mostanában találkozni akarna vele. A belpolitikai helyzetről a Spiegel cikke megjegyezte, hogy a kormánypártok és az ellenzék között ellenséges hangulat uralkodik.