Itt vannak az adatok: ennyire elégedettek az egészségüggyel a magyarok
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Szócska Miklós szerint a születendő kórháztörvény nyomán egységes formában tudnak működni az intézmények. Az államtitkár cáfolta, hogy a kormányzatnak bármilyen, privatizációt előkészítő szándéka volna az intézményrendszer államosításával.
Szócska Miklós szerint az egységes állami kórházhálózat kialakítása nyomán egységes kapacitásszabályozást lehet érvényesíteni, ami megtakarítást jelent és így több jut mindenkinek. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára csütörtökön Egerben, a Magyar Kórházszövetség XXIV. kongresszusán közölte: a megtakarítás érdekében először a földgázt szerzik be egységes közbeszerzési eljárás keretében, majd következik az áram és a gyógyszer.
Az a cél, hogy mindennek nyomán a leghatékonyabban működő költségvetési szervezet jöjjön létre, és az ágazat annyival több forráshoz jusson, amennyit meg tudunk takarítani – tette hozzá Szócska Miklós. Közlése szerint az állami hálózat révén egyértelművé válnak a diagnosztika és az ellátás szintjei, s a születendő kórháztörvény nyomán egységes formában tudnak működni az intézmények. Az így megtakarítható források az intézményeknél maradnak, ugyanakkor az Új Széchenyi Terv forrásai jelentős fejlesztésekre adnak lehetőséget.
Az államtitkár arról is szólt, nem „tisztogatási szándékot” jelent az intézményvezetői pályázatok kiírása, hanem a megújulás lehetőségét. Éppen ezért ezen minél hamarabb túl kívánnak esni, így már nincs két hónap a döntésig. Szócska Miklós egyúttal cáfolta, hogy a kormányzatnak bármilyen, privatizációt előkészítő szándéka volna az intézményrendszer államosításával.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a kongresszus alkalmából tartott sajtótájékoztatón közölte: a szervezet közgyűlésének álláspontja szerint az ellátórendszer a szakmai előírásoknak megfelelően nem működtethető a rendelkezésre álló forrásokból. A finanszírozási kiegészítések csupán a pillanatnyi túléléshez voltak elegendőek és az újabb adósság felhalmozódását nem tudják meggátolni. Ezért, az elmúlt évekhez hasonlóan, a jövőben sem garantálható a kórházak működőképességének megőrzése többletforrások nélkül - tette hozzá.
Megfogalmazása szerint ugyan sikernek nevezhető, hogy a szakemberhiány területén kialakult „akut krízist” sikerült elhárítani, ám a kórházak továbbra is folyamatos létszámhiánnyal kénytelenek dolgozni. Ebben a helyzetben indokolatlannak, sőt kockázatosnak tartják a vezetői állások teljes körű pályáztatását. A vezetőváltás ugyanis, miközben pozitív eredménnyel nem kecsegtet, negatív következményekkel járna – mondta Rácz Jenő.