NYT: Alkotmányellenes a magyar alkotmány

Paul Krugman blogja terjedelmes elemzést közölt Magyarországról „Alkotmányellenes alkotmány” címmel. A New York Times-ban megjelent cikk szerint a kormány kétharmados többséget igénylő törvények „lavináját” fogadta el és átalakította a demokratikus intézményrendszert, megsértette az alkotmányos alapjogokat. Az új rendszer minden menekülési útvonalat hermetikusan elzárt, amely megengedné, hogy az ország visszatérjen az alkotmányos demokráciához – írja Kim Lane Scheppele. A professzorasszony szerint egy alkotmány feladata, hogy ellenőrizze és fékezze a politikai hatalmat és biztosítsa az állampolgári jogokat, ez tehát egy alkotmányellenes alkotmány. A szerző emlékeztet, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta José Manuel Barrosó figyelmeztetéseit: a jegybanktörvény a miniszterelnök hatáskörébe rendeli a központi bank alelnökeinek kinevezését és kilenctagúvá növeli a Monetáris Tanácsot, egy másik törvény pedig lehetővé teszi, hogy összevonhatják az MNB-t és a PSZÁF-et. Ez utóbbi a bank elnökének lefokozását jelentené. A szerző szerint Simor András a brüsszeli figyelmeztetéseknek köszönheti, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke maradt. Hasonlóan járt el a magyar kormány az EU-bírálatok össztüze alatt lévő gazdasági stabilitási törvény esetében is.

Az elemzés szerint Orbán Viktor nagymértékben függ gazdag magyarok egy csoportjának a támogatásától, ezért az egykulcsos adó arra hivatott, hogy megvédje az ő vagyonukat. Mivel 2015-től a társasági adó is egykulcsos lesz, Magyarország belátható idő belül nem fogja tudni egyensúlyba hozni a költségvetését – írja Scheppele, majd hozzáteszi: az EU emiatt akarta eltántorítani az Orbán-kormányt a törvény elfogadásáról, amire a Fidesz ügyet sem vetett. Rámutat: az MNB nem az egyedüli független hatóság, amely politikai ellenőrzés alá kerül: a bíróságok függetlenségére december 30-án az utolsó ülésnapon mérték halálos csapást, amikor két, a kormánypárti kinevezett, az Országos Bírói Hivatal vezetője és a főállamügyész kezébe adták minden egyes bíró kinevezési jogát, és ugyancsak az alkotmány rögzíti, hogy a jelenlegi szocialista párt felelős a jogelődje a kommunista párt által elkövetett bűnökért. Ebben a rohamban fogadták el azt az egyházi törvényt is, amelynek értelmében január 1-től 14, államilag elismert egyház maradhat a színen, a többi közel 300 viszont elveszíti hivatalos státuszát, beleértve az adómentességet és mindennemű állami támogatást is. Köztük van az iszlám, a buddhizmus és a hindu vallás minden felekezete.

Scheppele kitér arra, hogy a törvénykezési roham ellen az ellenzéki LMP képviselői felléptek, ám a kivonult rendőrök néhány órára őrizetbe vették őket, ahogy a szimpátiáját kifejező Gyurcsány Ferenc szocialista exkormányfőt is. Az újév beköszöntével az államügyész, a médiahatóság, a számvevőszék, a választási bizottság és az ombudsmani hivatal függetlensége sem biztosítható, miután e hatóságok tisztségeit parlamenti ciklusokon átívelő, példátlan hatalmú pártkáderekkel töltötték fel – emeli ki a professzorasszony. Véleménye szerint január elseje hivatalosan egy új alkotmány hatályba lépésnek ideje, de sokakban az egész olyan érzést kelt, mintha valójában alkotmányos puccsról lenne szó.

A New York Times beszámolt az Opera előtti „ritka” ellenzéki tüntetésről is. Mint írják, a demonstrációra egy nappal az új alkotmány hatályba lépését követően került sor, az ellenzéki pártok és civil szervezetek együtt tüntettek. Az alkotmányt európai vezetők és az Egyesült Államok is bírálta – idézi a lapot a Médianéző.