Orbán Viktor: A gazdaság egy olyan bicikli, amit mindig tekerni kell, másképp eldől
A magyar kormányfő Brüsszelben arról is beszélt, hogy a magyarországi soros elnökség „jó mulatság, férfimunka” volt.
A közelmúltbeli magyar törvényalkotás során nem vették eléggé figyelembe az alapvető emberi jogi elveket – véli az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a közelmúltbeli magyar törvényalkotás során nem vették eléggé figyelembe az alapvető emberi jogi elveket, és az igazságszolgáltatásra, a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a vallásszabadságra vonatkozó döntések súlyos aggodalmakat váltanak ki.
Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű összeurópai szervezet tisztségviselője – Martonyi János magyar külügyminiszterhez intézett, csütörtöki közleményében ismertetett levelében – azt állította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló új magyar törvény nagy számban foszt meg vallási felekezeteket az egyházi jogállástól. Bár a magyar kormány már választ adott a levélre, Hammarberg továbbra is aggódik.
„A parlament fog a jövőben dönteni a jelentkező felekezet elismeréséről. Az ilyen eljárás, amely politikai testületet bíz meg azzal a feladattal, hogy vallásos hit legitimációját mérlegelje, nem egyeztethető össze az állam semlegességi és pártatlansági kötelezettségével” – szögezte le a közleményben az ET emberi jogi biztosa.