WSF: Egységes tudománypolitika szükséges

2011. november 19. 12:49

A Tudomány Világfórumának zárónyilatkozata szerint soha nem volt olyan fontos a tudomány, mint napjainkban. A Pálinkás József által előterjesztett dokumentum ezért nemzeti, regionális és globális szinten is egységes tudománypolitika kidolgozását sügeti.

2011. november 19. 12:49

Új korszak a globális tudományban címmel fogadták el a Tudomány Világfórumának (WSF) résztvevői a tanácskozás zárónyilatkozatát szombaton, a WSF utolsó napján az Országházban. A dokumentumot Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia és a WSF elnöke terjesztette elő.

A nyilatkozat előszava kiemeli: a világ arculatát ma  minden korábbinál sokkal jobban határozza meg a tudomány. A harmadik évezred első évtizedét állandó és alapvető változások jellemezték, amelyek átrajzolták a tudomány világtérképét, a globális tudomány új korszaka köszöntött be.

Komoly morális és etikai vonatkozásai vannak az emberiség előtt álló egyre összetettebb kihívásoknak   állítja a zárónyilatkozat. A WSF szerint többek között ilyen kihívások lehetnek: a növekvő népesség, klímaváltozás, élelmiszerellátás, energiahiány, vagy a természettudományok, az idegtudományok és a nukleáris fizika. Utóbbi halaszthatatlan globális párbeszédet igényel a tudósok és a társadalom között - állítják.

A WSF részvevői rámutatnak új tudományágak megjelenésére és kitér Észak-Amerika, Európa és Japán korábbi tudományos dominanciájának fokozatos megszűnésére is. A dokumentum többek között szót ejt a növekvő tudományos versenyről, a társadalommal való párbeszédről, illetve a fejlett és fejlődő világ közti tudományos szakadékról is.

A Pálinkás József által előterjesztett zárónyilatkozat végül új, hatékony tudománypolitika kidolgozását sürgeti nemzeti, regionális és globális szinten, hogy világszerte jobban lehessen koordinálni és monitorozni a kutatásokat, összehangolni az egyetemi képzést, elősegíteni az egyenlőségen alapuló globális és regionális tudományos együttműködést.

 

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lionheart
2011. november 20. 14:25
Most az egész világra kiterjedő egységes kutatáspolitikáról beszélnek vagy? Amiről tudok, hogy mind az USA-nak, mind az EU-nak van hivatalos, egységes kutatáspolitikája. Kérdés, hogy az EU-ban ezt hogyan viszik át a sok egyedi állami szerven, amelyek finanszírozzák ezt. Magyarországon csak névleg valósult meg az EU-ba illeszkedő kutatáspolitika, valójában a magyar kutatáspolitika lényege az, hogy aki csókos, az kap pénzt, aki nem, az nem. Az, hogy Kínával vagy Indiával egyeztesse pl. az USA vagy az EU kutatáspolitikát, azt kicsit nevetségesnek tartom.
WWZD?
2011. november 19. 21:32
öhöm: "Történt ugyanis, hogy szakemberek a Tudomány Világfóruma (WSF) egy szekcióülésén "a mezőgazdaság egy Magyarországon tiltott formáját, a genetikailag módosított, úgynevezett GMO–növényekre alapozott agrárgazdaság fontosságát hangsúlyozták" az MTI beszámolója szerint. "Brazil, dél-afrikai, német és amerikai tudósok kiemelték: a GMO nagyban hozzájárulhat az élelmiszerellátás biztonságához és országok felemelkedéséhez." Még ilyet! De nézzük csak tovább ezt az igen kevés figyelmet keltett pénteki MTI-tudósítást: "Brazília a genetikailag módosított növények alkalmazásában nagyhatalom, a GMO-növényekkel borított mezőgazdasági termőterület nagysága alapján az Egyesült Államok után a második helyen áll – emelte ki Elibio Rech, az Embrapa brazil állami agrárkutató intézet biotechnológiai osztályának munkatársa. A GMO néven ismert technológiák alkalmazásával csökkenteni lehet a termelési költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását, a korábbiaknál versenyképesebb termékeket lehet előállítani, vagyis a GMO a felemelkedés egyik eszköze lehet a mezőgazdaságban – hangsúlyozta a szakember, utalva egyebek között arra, hogy Brazíliában a vetésterület minimális növelése mellett megháromszorozták a szójatermelést." Még ilyet, kettő. "Hasonlóképpen vélekedett Dionne Shepherd dél-afrikai kutató, az Afrikában kifejlesztett első GMO-növény szabadalmának tulajdonosa, aki előadásában a betegségeknek ellenálló kukoricafajták kikísérletezésének fontosságáról beszélt, rámutatva, hogy a kontinensen az elfogyasztott kalória 50 százaléka valamilyen kukoricaalapú élelmiszerből származik, így súlyos éhínséghez vezethet egy-egy betegség, amely megtizedeli a kukoricatermést." Még ilyet, három. De miért is fontos mindez?..." http://www.kapitalizmus.hu/content/kukorica-gyermekei-gmo-hiszteria-vege
Rudolf János
2011. november 19. 15:02
Mutti mióta nincsenek kommunisták még az űrkutatás is lényegében csak vegetál, hisz már nincs versenyhelyzet minek is strapálják magukat igazuk is van.. Erre te itt pedig egy önzésre és "amit ma megehetszt ne halaszd holnapra" típusú társadalom jövőbe NEM fektetését akarod védeni? Jó pozíciót sikerült neked elfoglalnod a vitánk elején? Biztosan ezt akarod te?
Rudolf János
2011. november 19. 13:14
ez mind szépen hangzik - a kérdés már csak az, hogy a tudomány mikor fogja nem a nagytőke hanem a nép érdekeit is szolgálni? tudjátok azokét a csórókét akik zabálnivalót raknak az asztalotokra..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!