Magyar munka külföldön: Anglia

Márk szülei harmincöt éve dolgoztak pedagógusként, amikor 2011-ben fizetésük már nemhogy hiteleik törlesztésére, de házuk fenntartására is kevésnek bizonyult. Az ötvenes éveik elején járó pár kizárólag a külföldi munkában látott kiutat. „Anyám angoltanár, a nyelvtudás nála nem volt kérdés, rövid internetes böngészés után talált is állást egy angliai szállodában” - meséli a 23 éves Márk, aki most éppen Budapesten él, de korábban szintén három évet töltött Britanniában. „Komoly döntés volt részükről itt hagyni mindent; azt gondolom, igazságtalanság, és Magyarországra nézve szégyen, hogy ennek meg kellett történnie” - mondja az egyetemista fiú elkeseredetten. Kiderül azonban, Anglia beváltotta a reményeket, és a pénzügyi gondokból való kiutat jelenti a családnak: az anya bentlakásos házvezetőnőként négyszer-ötször annyi pénzt tud hazaküldeni, mint amennyit a vidéki magyar nagyvárosban keresett. Márk édesapja zenetanárként alig beszéli az angol nyelvet, ő azóta hazaköltözött. „Elszakadni mindenkinek nehéz, ennyi idősen pedig igazi kihívás” - magyarázza a fiú.

Márkhoz és családjához hasonló példát szinte mindenki tud, a legtöbb európai baráti társaságban akad ismerős, aki Angliába ment szerencsét próbálni. A szigetország 2004. május 1-je óta nyújt erre korlátlan lehetőséget, és a világ egyik vezető gazdaságaként munkaerőigénye is jelentős. Bár az ipar visszaszorulóban van, az ország mezőgazdasági eredményei ma is számottevőek. Megjegyzendő: a korszerű technika, a maximális gépesítettség miatt ebben a szektorban is alacsony a munkaerőigény. Ezzel szemben a még ma is folyamatosan bővülő szolgáltatási területen - különösen a pénzügyi, biztosítási és befektetési szolgáltatások esetében -  nem kell regresszióval számolni.

Hányan mennek?

Az Európai Unió tagországainak lakói ma már - munkaviszony-, vagy önfenntartási igazolás mellett - tartózkodási engedély nélkül élhetnek és vállalhatnak munkát angol földön, egyre színesítve a szigetország kultúráját. „Londonban szinte mindenki külföldi, ott töltött három évem alatt alig akadt angol főnököm vagy munkatársam” - mondja Márk. Hozzáteszi: a dán, francia, olasz, horvát felettesekkel semmiféle gondja nem akadt, bár ebben kiváló nyelvtudása is segítette. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer egyéni munkavállaló, és további 200 ezer saját céget alapító vállalkozó kelet-európai érkezett Nagy-Britanniába 2004 óta. Magyarországról 2004 és 2010 között összesen 54 ezren kérték nagy-britanniai munkavállalásuk bejegyzését.

Statisztikai adatok szerint 2011 első negyedévében Angliában a szakmunkások körében minden ötödik külföldi volt, azaz összesen körülbelül 666 ezer fő. 2002-höz viszonyítva ez azt jelenti, hogy az alacsony képzettségű külföldiek száma csaknem duplájára nőtt az országban. A cikk megjegyzi: a szakmunkások, és az annál alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkezők elsősorban csehek, észtek, lengyelek, magyarok, litvánok, és szlovákok. Bár a magasabb képzettséggel bíró külföldi munkavállalók körében a változás nem ilyen jelentős mértékű, általánosságban itt is emelkedő tendenciáról kell beszámolni. A jelenlegi konzervatív-liberális brit kormánykoalíció ugyanakkor már többször közölte: a jövőbeni EU-bővítések során uniós taggá váló országok esetében - az eddigi gyakorlattal ellentétben - átmenetileg korlátozni fogja a munkavállalási célú bevándorlást.

Nincs túl sok papírmunka

Nagy Britannia egyszerűsödő bürokratikus rendszerével is segíti a bevándorlókat: az Unió tagországaiból érkező külföldieknek mindössze a munkavállalói regisztrációs eljáráson (Workers Registration Scheme) kell átesniük. Ezt hivatalosan a kiköltözés után három hónapon belül kell elvégezni, de a hatóságok nem hajtanak végre ilyen irányú ellenőrzéseket.

A regisztrációhoz a munkavállalóknak a belügyminisztériumban egy rövid interjú során kell kérdésekre válaszolniuk, azt követően pedig jogosulttá válnak - amennyiben jövedelmük alacsony - különböző dolgozói juttatásokra (úgy mint családi- vagy lakbérpótlék). 12 hónapos folyamatos regisztrált munkaviszonyt követően állása elvesztése esetén a munkavállaló a rászorultsági alapú juttatások széles skáláját is igényelheti. Hogy a dolgozó fizetéséhez hozzájusson, természetesen angliai bankkártyára is szüksége van. „Ehhez mindenekelőtt munkahely és lakcím kell” - mondja Máté, és hozzáteszi: az angol bankok eljárásai a magyarokéhoz képest sokkal olcsóbbak és egyszerűbbek.

Ennyit kap, annyit fizet

Márk egyébként érettségi után, sikertelen felvételije miatt költözött ki Nagy Britanniába. Bár távolabbi ismerősök akadtak kint, a fiú teljesen egyedül vágott neki az útnak. „Volt egy tippem, ami alapján kijöttem” - meséli. „Itt aztán besétáltam adott céghez, és azonnal felvettek.” Márk a Caffé Neronál kezdetben alig keresett többet a minimálbérnél, mint mondja, ez a kiköltözése utáni első két hónap plusz kiadásai mellett kevésnek bizonyult. Hamar egyenesbe jött azonban: jó teljesítményét rendszeresen előléptetésekkel és fizetésemelésekkel jutalmazták. Márk a menedzser-helyettesi pozícióig jutott. Kérdésünkre elmondta, ez a reggeli üzletnyitástól a kávéfőzésen át a cég pénzügyeinek intézéséig szinte mindent magában foglalt.

Angliában a jelenlegi minimálbér: 21 éves kortól 6,08 GBP/óra (körülbelül kétezer forint), 18-20 éves kor között pedig 4,98 GBP/óra (körülbelül 1700 forint). A tapasztalatok azt mutatják, a munkaközvetítő cégek is elsősorban minimálbérért kínálnak lehetőségeket. A munkavállaló módjában áll természetesen hirdetések alapján is keresni (például jobhunter oldalak), vagy közvetlenül szakmai ügynökségekhez fordulni (ilyen például a Catering Agency, ahol kizárólag vendéglátós állásokat kínálnak.) Az angol munkaügyi központ, a Job Center szintén a külföldiek rendelkezésére áll. Egy, a kontinensre éppen hogy megérkezett dolgozni akaró felnőtt átlagosan 7-8 font körüli óránkénti fizetéssel számolhat.

Márk a Mandinernek elmondta, bár az albérletek ára aránylag magas, az élelmiszerek a Magyarországon forgalmazottakhoz képest olcsóbbak és jobb minőségűek. Megjegyezte: az élvezeti cikkek - úgy mint alkohol és dohányáru - drágábbak a Magyarországon megszokottnál.

Az adózáshoz és a társadalombiztosításhoz Angliában Márknak National Insurance (NI) számra volt szüksége. Adóját ezután munkáltatója a Márk számára az adóhivatal által megállapított adókulcs alapján vonta le béréből. Amint mondta, ez 22-23 százalék körül mozgott. Anglia végleges elhagyása előtt a külföldi munkavállalóknak lehetőségük van az általuk befizetett adó egy részének visszaigénylésére. Amennyiben valaki a végleges maradás mellett dönt, letelepedési engedélyért négyévnyi, legálisan és problémamentesen kint töltött idő után folyamodhat. Öt év után az angol állampolgárság is kérelmezhető, angol állampolgár házastársaként pedig három év után is. Betegsége esetén Márkot az állami egészségügyi szolgálat (National Health Service - NHS) ingyenes orvosi ellátásban részesítette.

Egy másik történet, rengeteg tapasztalat

A most 28 éves Réka Márkhoz hasonlóan szintén érettségi után költözött Angliába. „Miután nem vették fel az általam kiválasztott egyetemre,fordult egyet a világ, és úgy döntöttem, miért ne csinálnék akkor valami teljesen mást” - meséli a vagány lány, akihez akkor sok ismerősön keresztül jutott el a hír, hogy egy angol család Londonban bentlakásos babysittert keres. „Négy nappal később pedig rajta ültem egy buszon a szigetország felé, hogy világot lássak” - mondja, és hozzáteszi, máig úgy látja, hogy tizenévesen, közepes nyelvtudással az au-pair munka a lehető legjobb kezdés.

Munkába állásától kezdve Réka teljes ellátását a család biztosította, emellett heti 50 fontot kapott zsebpénzként „ami - tekintve, hogy csak hétvégén lehet elkölteni - nem rossz”. Később egy másik családnál 75 fontra nőtt bére, de mint mondja, ismert olyat, aki 100 font felett keresett. Réka megjegyzi, munkaideje, munkája nehézsége nem állt összefüggésben bérével és szabadideje mennyiségével, ez kizárólag a családtól függött. A lány elmondja, Angliában még ma is teljesen megszokott, hogy a házimunkába, gyereknevelésbe besegítő (külföldi) lány vagy fiú a családdal lakik. Mint mondja, az angolok helyén kezelik ezt, és bár nem tesznek családtagjukká, mégsem érzi magát kívülállónak a dolgozó. A lány a Mandinernek arról is beszámol, a kint élő nem angol családok - zömmel franciák, arabok, törökök - a bejárónőket, a nem velük élő besegítőket fogadják fel szívesebben. „Ez is egy elég jó megélhetési forma, és fogalmazhatunk úgy: adómentes” - mondja, de hozzáteszi, „nagyon kevés a fekete munka Londonban, még az újságkihordást is szeretik lepapírozni”.

Az év lejártával Réka hazajött, majd egy újrafelvételi eljárás után elvégezte a veszprémi egyetemet angol szakon. 2006-ban tért vissza Angliába, hogy - mint mondja - igazán megismerje az országot és közben pénzhez jusson. „Egy 75 literes hátizsákkal, 300 fonttal, és akkor már jó nyelvtudással indultam, gondoltam, lesz majd valami. Akkor már másfajta állást kerestem, így lettem pincérnő, bolti eladó, építőmunkás, szobafestő” - meséli nevetve. Mint mondja, kint élő ismerősök nélkül jóval kevesebb lehetősége lett volna, de elismeri, Britanniában előszeretettel keresnek munkaerőt a kirakatba kifüggesztett hirdetésekkel. „A vezető rád néz, és ha szimpatikus vagy, nyelv-, és szakmai tudásod szintjétől függetlenül felvételt nyerhetsz szinte bármilyen kétkezi munkára” - mondja Réka. Tudvalevő azonban, mint mindenhol, a szigetországban is az alulképzett, nem megfelelő nyelvtudással rendelkező külföldi munkaerő az első az elbocsátási listákon.

Angliában a válság

Az interneten elérhető legutóbbi, 2011. júliusi adatok szerint Nagy Britannia munkanélküliségi rátája 7,7 százalékos, szakértők ugyanakkor ennek további emelkedését várják. Több mint 37 ezer fővel nőtt a munkanélküli segélyt igénylők száma a nyáron, és a Guardian cikke szerint rekordszámú, 1,26 millió fő dolgozik félállásban vagy önfoglalkoztatásban. A továbbra is dolgozók fizetése ugyanakkor ez évben eddig mintegy két százalékkal emelkedett.

Arról, hogy diplomásként milyen lehetőségei vannak egy kitelepülőnek, a 30 éves lány azt mondja, ez kizárólag nyelv- és szakmai tudás függvénye. Megjegyzi, míg fogorvosi asszisztensként nem nehéz érvényesülni külföldiként, fogorvosként valószínűleg kemény küzdelem az elismertség kivívása. Az orvos szakma lehetőségeiről Réka annyit mond, „egy angol orvos nem szívesen megy el állami intézménybe alacsonyabb, a mi orvosaink bérénél azonban még így is sokkalta magasabb keresetért. Ezért aztán mindig van munkaerőigény a szakmában” - mondja.

Mindent itt sem lehet

Bizonyos szakmák gyakorlását az angol hatóságok engedélyhez kötik. Jelenleg mintegy száz területen hárítják szakmai tanácsokra, kamarákra és egyéb szakmai fórumokra a munkavállaló képzettségének megítélését. A képzettség elismertetése itt is az európai információs központok hálózatának (ENIC) feladata. (Magyarországon ezért jelenleg az oktatási tárcán belül működő Ekvivalencia és Információs Központ felel.)

„Londonban mindig külföldi maradsz” - mondja kissé keserűen Réka, majd hozzáteszi: „bármilyen jól beszélsz, bármennyire angol a ruhád és a frizurád, az akcentusod és az arcformád mindig el fog árulni. Egy angol nem mulasztja el éreztetni hovatartozását, de mivel sok idegen náció él Londonban, a főnökeid is jó eséllyel külföldiek lesznek” - teszi hozzá a Márkéhoz hasonló tapasztalatot a lány. Réka most újra Magyarországon él, következő úticélja Ausztrália. „Sajnos mivel nem EU-tagállamról van szó, oda nehezebb kijutni, de ez már egy másik történet” - mondja.

Márk szintén azért jött haza, hogy Magyarországon végezze el az egyetemet. „Kintlétem alatt évente kétszer-háromszor látogattam haza egy-egy hétre, a maradék időben pedig csak családomat hiányoltam a magyarországi létből” - vallja be. „A legmeghatározóbb számomra Angliában a stresszmentes élet volt; a hétköznapi ember az állam, a rendszer létével kevesebbet foglalkozott, mint ma Magyarországon, ott ugyanis minden működött” - mondja. Megjegyzi, kár, hogy Magyarországon az emberek sokkal keveset mosolyognak. Márk a jövőjét illető kérdésre búcsúzáskor a Mandinernek azt válaszolja, talán marad, de egy jó lehetőség akár Amerikába is elcsábíthatná.