Angliáig elért Orbán Balázs PhD-jének a híre, neves brit professzor vette védelmébe
Doug Stokes szerint ráadásul Orbán Balázs védelme sokkal többről szól, mint egy ember tudományos jogairól: a szellemi szabadság jövőjéről szól.
Megmarad a Corvinus és többa kisebb állami főiskola a kormány felsőoktatási tervezete szerint. A törvényjavaslat az államilag finanszírozott félévek számát 12-n maximalizálja, a támogatott férőhelyeket a kormány évente rendeletben határozhatja majd meg. A felsőoktatásba való bejutás egy feltétele a nyelvvizsga lehet.
Péntekig véleményezhető az a felsőoktatási törvénytervezet, mely a kormány honlapjára került fel kedden délelőtt. Ennek alapján nem szűnne meg a Corvinus, és a kisebb állami főiskolák is megmaradnának. Az egyetemek összevonását a tervezet opcionálisnak határozza meg, ez alól kivételt csupán a létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelentene, amelybe a Rendőrtiszti Főiskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem olvadna be.
A törvényjavaslat legfeljebb 12 félévnyi állami támogatást biztosítana a hallgatóknak, doktori képzésen hatot. A finanszírozott férőhelyeket a kormány évente rendeletben határozná meg. A tervezet kiköti: a gyakorlatigényes alapképzési szakokon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet - szakmai gyakorlat esetén legalább kétszáztíz kreditet – kellene és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehetne teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév a tervezet szerint.
A felvételi eljárással kapcsolatban a dokumentum leszögezi, egy „C” típusú középfokú nyelvvizsga is kell majd a bejutáshoz. A tervezet rögzíti, hogy az abszolutórium megléte után két évig lehet záróvizsgázni, ezután már a diplomázás feltételhez köthető. A hallgatói jogviszony lejárta után öt évvel már nem lehet záróvizsgázni – olvasható. Megszűnne a hallgatói jogviszonya annak, aki ötször bukik meg ugyanazon a vizsgán, és elbocsátással járhat majd, ha valaki egymást követő három alkalommal nem iratkozik be a következő félévre.
A jövőben nemcsak a rektort, hanem az állami intézmény gazdasági vezetőjét is az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter nevezheti ki. A fenntartó fogja megmondani az intézmény költségvetésének kereteit, a szenátus pedig ehhez igazítja az éves büdzsét. A miniszter fenntartói munkáját továbbra is az oktatási hivatal segítheti, amely felügyeleti bírságot vethet ki az intézményekre, ha azok jogszerűtlenül működnek.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tájékoztatása szerint a kormány társadalmi, szakmai és közigazgatási egyeztetés után tárgyalja majd a jogszabály-tervezetet, várhatóan két menetben. Az ülésről szólva elmondta: a javaslatot az addig elhangzottak alapján, a testület nyolc tagja közül hat részben, vagy egészében támogatta. Megjegyezte, a szakmai oldal nagyobb részt pozitívan fogadta az elképzeléseket, ugyanakkor a szakszervezeti oldal generálisan elutasította azt, és elhalasztását kérte.