A Magyar Köztársaság alkotmánya helyett Magyarország alkotmányának nevezik majd az új alaptörvényt - írja a Magyar Hírlap. A lap szerint a Fideszben felmerült, hogy áprilisi alkotmánynak nevezzék el a törvényt. Ismét hatályba léphet emellett az 1949-ig érvényes vármegye elnevezés, amely a jogfolytonosságot hivatott szimbolizálni. A szabályozásban 1944-től vagy 1949-től egészen 1990-ig közjogi érvénytelenséget mondhatnak ki az elfogadott jogszabályokra.
Nem rögzítenék az alaptörvényben a polgármesteri és a képviselői tisztség összeférhetetlensége, és a határon túliak szavazati joga. Előbbit sarkalatos törvényben mondanák ki, utóbbit a választójogi kódexben rögzítenék. A belföldön állandó lakhellyel nem rendelkező határon túliak vélhetően egy tízfős listára szavazhatnak majd. A Magyar Hírlap úgy tudja, az alkotmányban államadósság-korlátot vezetnének be: a GDP-hez viszonyított adósság mértékét ötven százalékban maximálnák.