Félmilliárdos szocpol csalás Borsodban

1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről Ügyészi törvényességi felügyelet Az ügyész jogai az ügyészi törvényességi felügyelet körében 13. § (1) Az ügyészi törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg a közjogi szervezetszabályozó eszközökre, valamint e szervek egyéb, általános érvényű rendelkezéseire és e szervek jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki. Kiterjed ezen túlmenően a bíróságon kívüli, jogvitát intéző vagy hatósági jogkört gyakorló szervek és személyek ez irányú eljárásaira és egyedi döntéseire, valamint a gazdálkodó és egyéb szerveknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseire, továbbá a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire. Törvény az ügyészi törvényességi felügyelet hatályát más - e bekezdésben nem említett - szervekre is kiterjesztheti. (2) Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során a) óvást emelhet az Alkotmánnyal vagy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes jogszabály, illetőleg közjogi szervezetszabályozó eszköz ellen; b) elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket, amelyeket az államigazgatás és más, bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek határozatai, illetőleg törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez benyújtanak; c) a hatáskörébe tartozó területi és helyi szerveknél általános érvényű rendelkezés (szabályzat, alapszabály stb.) kiadását, módosítását vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti; d) ellenőrizheti a körözési nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok megtartását; e) megtekintheti az ügyészi törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tarthat, illetőleg az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartására kérheti fel; ezzel összefüggésben a szervek területére, helyiségeibe beléphet; f) a szervek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti. (3) Az illetékes szerv vezetője a (2) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt ügyészi felkérésnek köteles eleget tenni. (4) A minisztériumok és más országos hatáskörű államigazgatási szervek tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogokat a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége gyakorolja. Az óvás 13/A. § (1) Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy ügyészi törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó szerv által kibocsátott jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz az Alkotmánnyal, illetőleg magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ennek megszüntetése érdekében az azt kibocsátó szervhez óvást nyújthat be. (2) A szerv az óvást harminc napon belül köteles megvizsgálni. Ha az óvást alaposnak tartja, a jogszabályt, illetőleg a közjogi szervezetszabályozó eszközt hatályon kívül helyezi, visszavonja vagy módosítja, és erről az ügyészt egyidejűleg értesíti. (3) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, a megvizsgálástól számított nyolc napon belül köteles az óvást elbírálás végett az Alkotmánybíróság elé terjeszteni és erről az ügyészt értesíteni. 14. § (1) Ha az ügyész a szervek jogerős, illetőleg végrehajtható rendelkezéseiben törvénysértést állapít meg, annak kiküszöbölése végett a törvénysértést elkövető szervhez vagy annak felettes (felügyeleti, állami törvényességi felügyeletét ellátó, a továbbiakban: felettes) szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban a megtámadott rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. (2) (3) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő három éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet. (4) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jogot nem korlátozhat vagy vonhat el, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt nem állapíthat meg, kivéve a nem jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, ha a jogerős rendelkezés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki. (5) Ha az ügyész az óvást nem közigazgatási ügyben hozott egyedi, jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő öt éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jogot korlátozhat vagy vonhat el - annak jóhiszemű szerzésére és gyakorlására tekintet nélkül -, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt állapíthat meg, ha a) az ügy nem tartozik az eljáró szerv hatáskörébe vagy illetékességi körébe, b) a határozat tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki, c) a határozatot hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány. (6) Az egyedi határozatok vagy általános érvényű rendelkezések meghatározott fajtái ellen irányuló ügyészi óvást csak törvény zárhatja ki. 15. § (1) Az óvást a szerv nyolc napon belül, a testületi szerv pedig az óvás benyújtását követő legközelebbi ülésén köteles megvizsgálni. Ha az ügyész közvetlenül a felettes szervhez nyújtotta be az óvást, azt harminc napon belül kell elbírálni; ilyen esetben a (3) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Amennyiben a szerv az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles a fenti határidőn belül hatályon kívül helyezni, vagy módosítani és erről az ügyészt egyidejűleg értesíteni. (2) Ha a szerv az óvást az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem vizsgálja meg, vagy az ügyész a rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta, az illetékes szerv köteles a végrehajtást saját döntéséig, a (3) bekezdés esetén pedig a felettes szerv döntéséig azonnal felfüggeszteni és erről az ügyészt értesíteni. (3) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából az elbírálástól számított nyolc napon belül felettes szervéhez felterjeszteni és erről az óvást benyújtó ügyészt egyidejűleg, a felterjesztés indokainak közlésével értesíteni. A felettes szerv az óvás kérdésében harminc napon belül érdemben köteles határozni és határozatát az óvást benyújtó ügyésszel is közölni. Ha a szervnek az ügyészi óvással érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs és a jogszabály a határozat bírósági felülvizsgálatát nem teszi lehetővé, a szerv az óvás tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt. (4) A minisztériumok és az országos hatáskörű államigazgatási szervek egyedi, illetőleg általános érvényű rendelkezései ellen benyújtott óvásokat felettes szervként a Kormány bírálja el. (5) Ha az ügyész a határozat bíróság előtti megtámadására megállapított határidő letelte után nyújt be óvást, a szerv egyetértés hiányában is érdemben dönt az óvás tárgyában. Elutasítás esetén az ügyész az erről szóló határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat.

Idézet az ügyészi jelentésből: http://www.pszaf.hu/data/cms2102460/Fridmanszky.pdf A Szerencsi Körzeti Földhivatal a valótlan tartalmú vázrajzok alapján az adott ingatlanok tulajdoni lapjain átvezette, hogy azok beépítetlen területek. Idézet az ombudsmanni jelentésből: A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J-5965/2008. Ügyintéző: dr. Erdei Mónika Tárgy: Piliscsaba Iosephinum szabályozási terv 997. évi CXLI. Törvény szabályai szerint. Az Inytv. 8. § meghatározza az okirati elvet, mely szerint az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére csak a törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor. Az Inytv. 28. § (1) bekezdése rendelkezik az ingatlanok adatait érintő változások átvezetésének feltételeiről. Tehát az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. A vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják. 45. A záradékolt vázrajz tehát nem elegendő a változás átvezetéséhez, ahhoz további feltételeket ír elő a jogszabály. A záradékolt vázrajz az érvényes telekalakítási engedély, illetve az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés hiányában nem jelenti azt, hogy az ingatlan ingatlanjogi státusza rendezett és a változás bejegyezhető. 46. Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmában pedig csak a bejegyzett változások alapján történik változtatás.

A budapesti Kínai Különleges Gazdasági Övezetben nagyságrendekkel nagyobb kárt okozó adó- és vámcsalás folyik 20 éve az Adóhivatal tudtával (beleegyezésével?) Azzal mikor foglalkoznak az "illetékesek"? Hasznos olvasmány a http://www.harommajom.hu oldalon.

Azok a "törvények" úgy voltak testre szabva, hogy ezeket a disznóságokat el lehessen követni. Még az sem kizárt, hogy megrendelésre... Ha pedig a bűnozők beépülnek a jogalkotásba, a jogalkalmazásba, az igazságszolgáltatásba és az államigazgatásba, akkor hogyan lehet itt rendet teremteni? Egyáltalán akarja valaki? Azért lett volna rá idő, éppen elég volt a 20 év, de csak a korábbi elnyomó nómenklatúra gazdagodása volt sikeres ez alatt az idő alatt, miközben az egész ország lerongyolódott. Tessék csak számbavenni, kikből lettek milliomosok és milliárdosok. Az elnyomó rendszer kiváltságosaiból. Ez volt a rendszerváltás? Nem volt az. Ez még az elnyomó rendszernél is rosszabb, mert a közerkölcsöt is sárba taszította. Szóval, lenne itt teendő.