A német valóság: a törökök szavazatai nélkül nem lehet kormányt alakítani

Bejárták a „török utcákat”, az eredmény megdöbbentő.

Bár az OECD szerint kulcsfontosságú szerepe lesz a nemzetközi migrációnak a gazdasági növekedés beindításában, Magyarországra ez a mondat aligha érvényes: a hazai migráció szinte marginális jelenség, és ez nem is fog változni belátható időn belül.
A fejlett országokban a munkaerőhiány megszüntetése végett nagy szükség lesz a válság során visszaesett bevándorlás korábbi szintjének elérésére, az OECD-tagországok többsége számára a recesszió leküzdéséhez, a prosperáló gazdaság megteremtéséhez a külföldiek bevándorlási kedvének növekedése jelenti az egyik eszközt - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legújabb tanulmányában. Az Origo összeállításából azonban az derül ki, hogy Magyarország esetében ez aligha lesz így.
„A bevándorlás hozzájárulása a GDP-hez a fejlett országokban mindig pozitív, általában 0,5-1 százalék körüli, de magyar adat erről sajnos nem áll rendelkezésre. Annyi bizonyos, hogy a migrációpolitikai koncepciótlanság már középtávon is veszteséget okoz a népesség létszámában és korösszetételében is” - mondta a lap kérdésére Melegh Attila népességtudományi kutató, aki szerint hazánk migrációs vonzereje csekély.
Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki kutatója szerint befogadó hozzáállással és jól felépített gazdaságpolitikával lehetne eredeményeket elérni, Csehország, például megengedőbb szabályokkal elég sok ukrán munkavállalót volt képes vonzani. A szakember szerint a bevándorlóssal kapcsolatos kérdések átpolitizáltsága is megnehezíti a migránsok érkezését és letelepedését.