Macron nem zárja ki, hogy szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába. A német kancellár ezt nem támogatja, Putyin pedig rakétákkal válaszolna. Közben az amerikai elnökválasztási kampányban nem csak Trump és Biden, hanem két Közel-Kelet stratégia is összecsap. Itt a Mandiner Harctér.
A műsorban elhangzott legfontosabb megállapítások:
A teljes műsor itt tekinthető meg:
Macron nyilatkozata, Putyin reakciója
Putyin szokásos évi elnöki beszédében reagált Emmanuel Macron francia elnök kijelentésére, melyben NATO katonák bevetését helyezte kilátásba az ukrán fronton. Bendarzsevszkij Anton elmondása alapján az orosz elnök beszédében kijelentette:
Azok az országok, amelyek katonákat küldenek a frontra, az orosz rakéták potenciális célpontjaivá válnak.
Bendarzsevszkij Anton szerint a jelenlegi trendek Oroszországnak kedveznek, a szankciók nem működnek, a nyugati szállítások nem érkeztek meg Ukrajnánba. Meglátása alapján Macron kijelentése egy politikai üzenet, hogy kizökkentse az orosz vezetést ebből a sikerérzetből.
Ne higgyük azért magában azt, hogy nyugati katonák nincsenek Ukrajnában.
– tette hozzá, hiszen jelenleg is nyugatról érkezett katonák segítik az ukránokat a különböző eszközök használatában, valamint tanácsadásban.
Robert C. Castel a francia elnök kijelentéséhez hozzáfűzte:
ha lőni akarsz, akkor lőj, és ne beszélj.
A szakértő úgy látja, hogy az ukrán hadsereg kezd kifogyni az „emberanyagból”, mindeközben az ukrán parlament viszont nem törekszik megszavazni további félmillió katona mozgósítását.
Miért akarja Franciaország azokat a katonákat a frontra küldeni, mint Ukrajna?
– vetette fel a kérdést.
Amerikai elnökválasztás
Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint, amennyiben az előző elnök legyőzi Joe Bident az elnökválasztáson, a NATO-n belül külön szövetséget hozhat létre Orbánnal és Erdogannal. Robert C. Castel szerint már létezik egy exkluzív tengely a nyugati civilizáción belül az angolszász országok között, és ebbe a szövetségrendszerbe más országoknak szinte lehetetlen bekerülni. Úgy véli, hogy pusztán ideológiai okokból Trump nem fog szövetkezni a kevésbé liberális hatalmakkal, hiszen
Trump nem egy konzervatív ideológus, hanem üzletember, akkor szövetkezik, ha abban hasznot lát.
Az ukránoknak, illetve izraelieknek szánt támogatások kérdése még mindig nem dőlt el Amerikában. Bendarzsevszkij úgy látja, hogy ezt a támogatási csomagot az elnökválasztások tükrében kell vizsgálni, mert a kérdés valójában arról szól, hogy ki kerül hatalomra az Egyesült Államokban.
Eluralkodott az az általános álláspont az amerikai kongresszusban, hogy ennek a csomagnak az el nem fogadása kudarcot jelent Joe Biden számára, és ezzel segíti a republikánus oldalt a győzelemhez.
– tette hozzá.
A beszélgetés podcast formában is meghallgatható:
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Bár a tüntetéseket antiszemita incidensek kísérték, több sztár szerint a média ferdít a megmozdulásokról.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
A neves brit hetilap szerint jó eséllyel a mostani lehet az utolsó nagyobb volumenű segély, amit Amerika küldött Ukrajnának.
Az aktivisták és a gyűlölethullámon lovagló demokrata politikusok mindeközben a rendőrséget vádolják. Nehéz szavakat találni.
61 milliárd dollárt szavazott meg az amerikai képviselőház Ukrajnának. Mire lehet elég?
A magyar lányok 2–1-re legyőzték Franciaországot a klagenfurti divízió I/A-világbajnokság szombati, utolsó fordulójában, így a második helyen végeztek, s megint a legjobbak között szerepelhetnek.
