Izraeli háború: mega-offenzíva készül Gáza ellen – Mandiner Harctér

A műsorban elhangzott legfontosabb, legerősebb megállapítások: 

• A gázai offenzíva nem marad el.
• A korábbi haditerveket a Hamász ellophatta, újakat kell készíteni. 
• A Hamász gyakorlatilag semmit nem tesz a Gázában élő civilek védelme érdekében.
• Senki sem kényszeríti a Hamászt, hogy a gyerekeik háta mögé bújjanak. 
• Az izraeli háború folytatásában Oroszország rendkívül érdekelt.

Szöveges összefoglalónk:

Izrael egy szárazföldi csapásra készül Gáza ellen. Ez az offenzíva sokak szerint késlekedik, ugyanis lassan három hét telt el a Hamász támadása óta. 

Castel azt feltételezi, hogy nem egyszerű késlekedésről van szó. Izrael Gázával kapcsolatban előkészített katonai terveinek egy része az ellenség kezébe kerülhetett.

Mint elmondta, a Hamász több izraeli bázisra is betört, ahol tiszteket ejtettek foglyul és számítógépeket tulajdonítottak el. 

Ezeket pedig időbe telik újraírni. „Gyakorlatilag minden, ami kiszivárgott, minden, amit feltételezni lehetett eddig, azt másképp fogjuk látni. Lesz itt egy sor meglepetés.” – értékelt a szakértő. A szakértő szerint

Robert C. Castel leszögezte: egyetlen ártatlan gyermek halála is hatalmas tragédia. Ugyanakkor hozzátette:

A szakértő szerint azért nem látunk például az ukrán háborúban ezrével civil áldozatokat, mivel az oroszok és az ukránok is úgy harcolnak, ahogy minden normális államtól elvárható, nem a gyerekek háta mögé bújva.

Úgy véli, a Hamász nem csak terrorszervezetként, hanem állami szervezetként is működik a térségben.

Szerinte azért nem védik a saját lakosságukat, mert a Hamásznak minden Gázát ért támadás kedvez, hiszen a nemzetközi sajtóban be tudják mutatni, mekkora pusztítást végzett az izraeli hadsereg.

– fogalmazott Bendarzsevszkij Anton a Hamász stratégiájáról.
 

Egy német lap szerint, az orosz vezetés egy óriás bombát dobna Kijevre. 

Szerinte az oroszok számára Kijev ugyanolyan történelmi jelentőséggel bíró város, mint például Szentpétervár, emiatt pedig nem látja katonai értelmét Kijev belvárosának megtámadására.

- tette hozzá.

Elmondása szerint az oroszok kiemelt célja, hogy a Nyugat, legfőképpen az Egyesült Államok minél jobban belesüppedjen a Közel-Keleti háborúba, hiszen így kifullaszthatják a Nyugat termelőkapacitását. Az orosz célja az, hogy

– érvelt a szakértő.

Castel szerint Ukrajnának és Izraelnek azonban különböző típusú fegyverekre van szüksége, ezért a nyugati hadiipari termelést nem akkora szinten terhekik meg a két háború párhuzamos történései. Míg Izraelnek inkább légvédelmi eszközök kellenek a vaskupolához, az ukránoknak sokkal inkább földről indítható töltetekre van szüksége. 

Véleménye szerint mindkét fél abban bízik, hogy az idő múlása változást hoz a háború kimenetelével kapcsolatban. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint

míg az Ukránok abban, hogy a Wagner-csoport puccskísérlethez hasonló esemény átrendezi az orosz belpolitikát. Mint említette, az Ukrán Nemzeti Bank statisztikáiból is az volt kiolvasható már év elején, hogy az ukránok a harcok folytatását legalább 2024 végéig tervezik.

A műsor podcast formában is meghallgatható itt.